A múzeumi koncepcióban időközben radikális váltás történt, 2023. szeptember 22. óta tart nyitva újra. Több ezer látogató volt már kíváncsi az emlékezetpolitikai tárlatra, akik a belépéstől a Trianon-körforgás közepébe kerülnek, akkor is, ha nem feltétlenül értik a hang- és fényhatásokat. Tizenkét stáción keresztül folyamatos hullámzanak a fények, a hangok, a tények és az arcok. A pincében kialakított, Baljós árnyak című kiállítás megtekintése során például Bartók Béla Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című műve szól. A kiállítás szervezői szerint merésznek tűnhet, hogy az egyik autentikus értelmezési helyszínre került a mű, amelyet a zenetörténet a hagyományos társadalmak bukásáról szerzett darabként kategorizál. A látogató így zenében, szcenikában, zörejekben, fényekben, hangerőben és drámában is színtereken megy végig, a szervezők úgy vélik, így mindenki találhat valamilyen neki fontos üzenetet.
Az igazi kérdésnek azonban Szabó Pál Csaba azt tekinti: képesek lesznek-e elérni, hogy a közoktatásban részt vevő valamennyi fiatal legalább egyszer eljusson a múzeumba. Abban bízik, hogy rövid időn belül létrejönnek a feltételek, így egy teljes nemzedék kezdhet új alapról indulva gondolkozni Magyarország Kárpát-medencei helyzetéről.
A Trianon-jelenség kutatása igazi aranybánya, amelynek eddig csak a töredékét sikerült feltárni. Az új kiállítás egyik leghatásosabb része a két térből álló, Magyar ellenállás című tematika, amelyben olyan, 918-at, a megszállást követő magyar katonai, felsőoktatási önkormányzati, civil, diák ellenállási mozgalmakat mutatnak be, amelyek eddig nagyobbrészt ismeretlenek voltak a közvélemény előtt. Ilyen az iglói géppuskások története, a felvidékiek hőstette, amely a legautentikusabb fegyveres ellenállásnak tekinthető. Egy pici, döntően magyarokból, kevés németből álló alegység verte ki a vörösöket Miskolcról, fontos szerepet játszottak Balassagyarmat visszafoglalásában, de sok más települést is visszafoglaltak, a csapat kifejezetten rettegett volt a csehek szemében. Kiderült, hogy az iglói géppuskások parancsnoka, Mamusich István százados Szegeden élt, magányosan, megbecsülés nélkül, kitelepített családban. A hagyatékából mindössze néhány dolog maradt fent: a ludovikás szolgálati tábla, a fotó és a családi címer. A múzeum szakemberei felkutatták és megszerezték a tárgyakat, amelyek önálló kiállítási részként először tisztelegnek ezen magyar katonák és parancsnokuk előtt.
A június 4-i nemzeti összetartozás napja történetében most először valósul meg, hogy értelmezhető keretezésben nem magyarok is Trianon mellé állnak. A Trianon Múzeum ugyanis olasz szolidaritási akcióval emlékezik meg a magyarság legnagyobb tragédiájáról. A három legendás tenor egyik élő klasszikusa, Placido Domingo videóüzenettel fordul a közvéleményhez.
Hasonlóra nem volt még precedens. Az elkötelezett magyarpártinak számító spanyol művész virtuális jelenlétén túl számos olasz vendég is érkezik: a trieszti rendőrkapitány, egy fiumei delegáció, illetve a magyarországi olasz képviseletek, a nagykövetség és a kulturális intézet munkatársai. A műsorban olasz szereplők is fellépnek, az Olaszországban világhírűvé vált Ács János vezényel, a magyar zeneirodalom történetében először a Bánk bán című opera Hazám, hazám című áriája is elhangzik részben magyarul a kárpátaljai származású Antoni Norbert előadásában, részben pedig olaszul Giuseppe Gerardi révén.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!