A 104 éve, 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum nemzeti, társadalmi-gazdasági tragédiát vetített elő Magyarországnak. Az eseményről és következményeiről azóta is többnyire a fájdalom hangján beszélünk, miután a rendszerváltást követően a tabumentesített témák egyik legnépszerűbbike a Trianon-kérdés. A tabusítás a kétezres évek végéig kitartott, az utóbbi közel tizenöt év során zajló folyamatok, az erősödő nemzeti aktivizmus következményeként azonban eltűnőfélben van. Trianon azonban sok tekintetben ma is tiltott téma a Kárpát-medence utódállamaiban, ugyanis mély rétegekben érint állami, társadalmi, mentalitásbeli, gazdasági, de akár európai összefüggéseket is.
– Nagyon mélyről indultunk. Két évtizeddel ezelőtt még az erdélyiek lerománozása, a felvidékiek leszlovákozása volt az irányadó a magyarországi közvélemény jelentős részében. Itt nem annyira a tudatosság szintjén jelentkező öngyilkos hajlamokról kell beszélnünk, hanem arról, hogy
a szocializmus negyven, illetve a szabadosság húsz éve alatt sikerült beleplántálni a tudatalattiba a Kárpát-medencei lehetőségeink és küldetésünk blokkolását. Innen indult az a komplex közösségi tanulási folyamat filmekkel, beszélgetésekkel, tüntetésekkel, egyesületekkel, rendezvényekkel, múzeumokkal, nem utolsósorban külhoni utazásokkal, amelyek révén rengetegen személyes tapasztalatként élték meg, hogy ezekben az országokban száz év után is magyarok élnek.
Az utóbbi évek részleges sikereinek dacára mégsem lehetünk elégedettek. Továbbra sincsenek meg az intézményesült, integratív, hosszú távon is önfenntartó „védművek” a Kárpát-medencében. A magyar nemzeti közösségek létét fenyegető életveszélyt talán sikerült megszüntetnünk, de az újraegyesítés nehezebb része még előttünk áll – vázolja Szabó Pál Csaba történész, a várpalotai Trianon Múzeum alapítója.
A Zichy-kastélyban kialakított, kapuit először 2004-ben megnyitó Trianon Múzeum alapítója a pillanat és a trauma őrzőjének tekinti az általa megvalósított intézményt. Mindeközben a múzeum igyekszik megújulni, túllépni a fájdalom fázisán, azt a szilárd pontot elemzi, ahonnan ki lehet ásni és meg lehet erősíteni Magyarország újraépítésének fundamentumát. – Trianon nélkül nincs öntudatos, a szomszédjaival normális viszonyban levő Magyarország. A Trianon Múzeum az ország építése miatt megkerülhetetlen, hiszen ezt a szilárd pontot hazudják el több mint száz éve a szomszéd népek előtt szinte teljes mértékben, a magyarok előtt pedig részlegesen. Ezért küldetésünk nélkülözhetetlen és pótolhatatlan, hogy megvédjük az alapokat – teszi hozzá Szabó Pál Csaba.
A múzeumi koncepcióban időközben radikális váltás történt, 2023. szeptember 22. óta tart nyitva újra. Több ezer látogató volt már kíváncsi az emlékezetpolitikai tárlatra, akik a belépéstől a Trianon-körforgás közepébe kerülnek, akkor is, ha nem feltétlenül értik a hang- és fényhatásokat. Tizenkét stáción keresztül folyamatos hullámzanak a fények, a hangok, a tények és az arcok. A pincében kialakított, Baljós árnyak című kiállítás megtekintése során például Bartók Béla Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című műve szól. A kiállítás szervezői szerint merésznek tűnhet, hogy az egyik autentikus értelmezési helyszínre került a mű, amelyet a zenetörténet a hagyományos társadalmak bukásáról szerzett darabként kategorizál. A látogató így zenében, szcenikában, zörejekben, fényekben, hangerőben és drámában is színtereken megy végig, a szervezők úgy vélik, így mindenki találhat valamilyen neki fontos üzenetet.
Az igazi kérdésnek azonban Szabó Pál Csaba azt tekinti: képesek lesznek-e elérni, hogy a közoktatásban részt vevő valamennyi fiatal legalább egyszer eljusson a múzeumba. Abban bízik, hogy rövid időn belül létrejönnek a feltételek, így egy teljes nemzedék kezdhet új alapról indulva gondolkozni Magyarország Kárpát-medencei helyzetéről.
A Trianon-jelenség kutatása igazi aranybánya, amelynek eddig csak a töredékét sikerült feltárni. Az új kiállítás egyik leghatásosabb része a két térből álló, Magyar ellenállás című tematika, amelyben olyan, 918-at, a megszállást követő magyar katonai, felsőoktatási önkormányzati, civil, diák ellenállási mozgalmakat mutatnak be, amelyek eddig nagyobbrészt ismeretlenek voltak a közvélemény előtt. Ilyen az iglói géppuskások története, a felvidékiek hőstette, amely a legautentikusabb fegyveres ellenállásnak tekinthető. Egy pici, döntően magyarokból, kevés németből álló alegység verte ki a vörösöket Miskolcról, fontos szerepet játszottak Balassagyarmat visszafoglalásában, de sok más települést is visszafoglaltak, a csapat kifejezetten rettegett volt a csehek szemében. Kiderült, hogy az iglói géppuskások parancsnoka, Mamusich István százados Szegeden élt, magányosan, megbecsülés nélkül, kitelepített családban. A hagyatékából mindössze néhány dolog maradt fent: a ludovikás szolgálati tábla, a fotó és a családi címer. A múzeum szakemberei felkutatták és megszerezték a tárgyakat, amelyek önálló kiállítási részként először tisztelegnek ezen magyar katonák és parancsnokuk előtt.
A június 4-i nemzeti összetartozás napja történetében most először valósul meg, hogy értelmezhető keretezésben nem magyarok is Trianon mellé állnak. A Trianon Múzeum ugyanis olasz szolidaritási akcióval emlékezik meg a magyarság legnagyobb tragédiájáról. A három legendás tenor egyik élő klasszikusa, Placido Domingo videóüzenettel fordul a közvéleményhez.
Hasonlóra nem volt még precedens. Az elkötelezett magyarpártinak számító spanyol művész virtuális jelenlétén túl számos olasz vendég is érkezik: a trieszti rendőrkapitány, egy fiumei delegáció, illetve a magyarországi olasz képviseletek, a nagykövetség és a kulturális intézet munkatársai. A műsorban olasz szereplők is fellépnek, az Olaszországban világhírűvé vált Ács János vezényel, a magyar zeneirodalom történetében először a Bánk bán című opera Hazám, hazám című áriája is elhangzik részben magyarul a kárpátaljai származású Antoni Norbert előadásában, részben pedig olaszul Giuseppe Gerardi révén.
Trianon fontosságának hangsúlyozása nemcsak a kiállítás sikerén múlik. A múzeum számos ismert nagykövetet – Ács Jánost, Luciano Pavarotti és a három tenor világhírű karmesterét, Kemény Dénes háromszoros olimpiai bajnok mesteredzőt, Levente Péter előadóművészt, Nyerges Attila rockzenészt, Orbán János Dénes Kossuth-díjas írót, Papp Lajos szívsebészt, Schmittné Makray Katalin olimpiai ezüstérmes tornászt, Szalóczy Pál előadóművészt, Tőkés László református püspököt és Varga Csaba hegymászót – bíz meg, hogy szenvedéllyel és hittel folytassák munkásságukat, amely a Kárpát-medence egységét és a Trianon Múzeum történelmi jogfolytonosságot újjáépítő, nemzetegyesítő képviseletét is támogatja.
