A 104 éve, 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum nemzeti, társadalmi-gazdasági tragédiát vetített elő Magyarországnak. Az eseményről és következményeiről azóta is többnyire a fájdalom hangján beszélünk, miután a rendszerváltást követően a tabumentesített témák egyik legnépszerűbbike a Trianon-kérdés. A tabusítás a kétezres évek végéig kitartott, az utóbbi közel tizenöt év során zajló folyamatok, az erősödő nemzeti aktivizmus következményeként azonban eltűnőfélben van. Trianon azonban sok tekintetben ma is tiltott téma a Kárpát-medence utódállamaiban, ugyanis mély rétegekben érint állami, társadalmi, mentalitásbeli, gazdasági, de akár európai összefüggéseket is.

– Nagyon mélyről indultunk. Két évtizeddel ezelőtt még az erdélyiek lerománozása, a felvidékiek leszlovákozása volt az irányadó a magyarországi közvélemény jelentős részében. Itt nem annyira a tudatosság szintjén jelentkező öngyilkos hajlamokról kell beszélnünk, hanem arról, hogy
a szocializmus negyven, illetve a szabadosság húsz éve alatt sikerült beleplántálni a tudatalattiba a Kárpát-medencei lehetőségeink és küldetésünk blokkolását. Innen indult az a komplex közösségi tanulási folyamat filmekkel, beszélgetésekkel, tüntetésekkel, egyesületekkel, rendezvényekkel, múzeumokkal, nem utolsósorban külhoni utazásokkal, amelyek révén rengetegen személyes tapasztalatként élték meg, hogy ezekben az országokban száz év után is magyarok élnek.
Az utóbbi évek részleges sikereinek dacára mégsem lehetünk elégedettek. Továbbra sincsenek meg az intézményesült, integratív, hosszú távon is önfenntartó „védművek” a Kárpát-medencében. A magyar nemzeti közösségek létét fenyegető életveszélyt talán sikerült megszüntetnünk, de az újraegyesítés nehezebb része még előttünk áll – vázolja Szabó Pál Csaba történész, a várpalotai Trianon Múzeum alapítója.
A Zichy-kastélyban kialakított, kapuit először 2004-ben megnyitó Trianon Múzeum alapítója a pillanat és a trauma őrzőjének tekinti az általa megvalósított intézményt. Mindeközben a múzeum igyekszik megújulni, túllépni a fájdalom fázisán, azt a szilárd pontot elemzi, ahonnan ki lehet ásni és meg lehet erősíteni Magyarország újraépítésének fundamentumát. – Trianon nélkül nincs öntudatos, a szomszédjaival normális viszonyban levő Magyarország. A Trianon Múzeum az ország építése miatt megkerülhetetlen, hiszen ezt a szilárd pontot hazudják el több mint száz éve a szomszéd népek előtt szinte teljes mértékben, a magyarok előtt pedig részlegesen. Ezért küldetésünk nélkülözhetetlen és pótolhatatlan, hogy megvédjük az alapokat – teszi hozzá Szabó Pál Csaba.