Kázmér 2024. március 4.
logo

Mindennaposak a verbális merényletek a magyarok ellen Romániában

Csinta Samu
2023.11.24. 05:50
Mindennaposak a verbális merényletek a magyarok ellen Romániában

Folytatódik a Székelyföld legkeletibb részén, az úzvölgyi szorosban zajló „keresztes hadjárat”. A provokációs szándék egyértelmű, az indulatok fortyognak, a katonai temetőben nyugvó világháborús hősök forognak a sírjukban. Helyzetábrázolás 2023 novemberében két baráti ország viszonyáról.

Gyűlöletre vagy diszkriminációra való felbujtás miatt bűnvádi eljárás zajlik az úzvölgyi katonai temetőben október 22-én nacionalista román szervezetek által tartott megemlékezést követően. A Hargita megyei rendőr-főkapitányság a Krónika című portálnak nyilatkozott. Aznap a Nemzet Útja (Calea Neamului) és az Ortodox Testvériség (Fratia Ortodoxa) elnevezésű szervezetek a román hadsereg napja alkalmából szerveztek felvonulást a Bákó és Hargita megye határában fekvő sírkertben. A román zászlókat lengető, többnyire román népviseletbe öltözött mintegy kétszáz fős tömeg bevonult a temetőbe, ahol terített asztal várta őket. A hangszórókból román katonadalok és a román himnusz zengett. Ortodox szertartást tartottak, és felolvasták azon román hősök névsorát, akik maradványai szerintük az úzvölgyi temetőben nyugszanak. 

Úzvölgy
Lugas
A Hargita megyei magyarok élőláncot alkotva próbálták megakadályozni, hogy ortodox szertartás keretében felszenteljék az úzvölgyi temetőben létesített román parcellát 2019. júniusában. Fotó: Veres Nándor

A résztvevők „Jelen!” felkiáltással válaszoltak az elhangzó nevekre, illetve kifeszítettek egy „Magyarok, menjetek vissza Mongóliába, ahonnan jöttetek”, illetve „Magyarország nincs Európa térképén” feliratú molinót is. A verbális merényleteknek se szeri, se száma. 

Hogy a román hadsereg napjának apropója minek számít, mindenki döntse el maga – október 25-ét a kommunista időszakban nyilvánították ünneppé, Nagykároly bevételével 1944-ben ezen a napon valósult meg az augusztus 23-i román átállás fő célkitűzése, az ország teljes területének felszabadítása a német–magyar megszállás alól, felszámolva az 1940. augusz­tus 30-i bécsi diktátum jogkövetkezményeit.

A Székelyföld legkeletibb része, a legendás világháborús helyszín, az Úzvölgye már a kommunista időkben egyfajta búcsújáró helynek számított. A Keleti-Kárpátok kevésbé ismert hágóján, az Úz patak völgyében lévő, a két világégésben odalett magyaroknak örök nyugodalmat ígérő temetőt a rendszerváltoztatást követően jelentős magyar állami segítséggel alakították méltó megemlékezési helyszínné. A Mogyorós-tetőn nagyon sokan elestek az 1916-os román betöréskor, emléküket az egy évvel később emelt kápolna is őrzi. Egy 1924-es összeírás szerint 1350 magyar, osztrák, német, olasz, szerb, orosz és román katona nyugszik a környéken külön-külön parcellába temetve – legalább ezren magyarok, többségükben a magyar királyi 39. honvéd gyaloghadosztály négy, a kassai 9., a miskolci 10., a munkácsi 11., a besztercebányai 16. ezredének katonái. A második világháborúban 1944. augusztus 26-án itt tört be a szovjet hadsereg, a kis létszámú, tényleges ellenállásra képtelen magyar határőrségnek a helybéliekkel együtt menekülnie kellett. A Hargita megyei Csíkszentmárton községhez tartozó, mára elnéptelenedett Úzvölgye nemzetközi katonatemetője négy éve, azt követően vált román–magyar konfliktus helyszínévé, hogy a román hősök napján, június 6-án több ezer román erőszakkal nyomult be a temetőbe. Céljuk az volt, hogy részt vegyenek a sírkertben kialakított román parcella és emlékmű ortodox felszentelésén. A merényletet több száz székely élőlánccal próbálta megakadályozni, sikertelenül, kizárólag a magyarok fegyelmezettségén múlott, hogy az események nem torkolltak súlyosabb atrocitásokba.

 

Tulajdonjogi vita Úzvölgyében

A temető tulajdonjogáról szóló vita azóta folyamatos temetődúlásban testesül meg. Bár az 1944-es úzvölgyi harcokban román alakulatok nem vettek részt, a hivatalos román szóhasználatban a sírkert nemzetközi katonai temetőként szerepel. Ez a Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) önkormányzata kísérletének is apropója: meg akarják mutatni a temető román identitását. A falu és Csíkszentmárton között évek óta zajlik területi vita, bár egy 1968-os, ma is érvényben lévő törvény értelmében a település közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozik. Több évvel ezelőtt azonban a Bákó és Hargita megyei kataszteri hivatalok igazgatói megegyeztek, hogy az Úz patak természetesebb határt képezne, egy erről rendelkező bélyegzőt is nyomtak a térképekre. Csakhogy a majdnem ötven évvel ezelőtti törvény értelmében Csíkszentmárton továbbra is jogot formál a területre, mivel a temető a település közvagyonának része, amit egy 2010-es kormányhatározat is megerősített. Bár a sírkertet mindig is a csíkszentmártoni önkormányzat gondozta, 2019 áprilisában Dormánfalva önkényesen román parcellát alakított ki benne. A bekerített, székely kapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakereszt áll, ezek mellé – részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra – állítottak román katonákra emlékező betonkereszteket.

A történet számtalan jogi és adminisztratív kanyarja után 2023. június 29-én eltávolították a betonkereszteket, azok helyébe állítottak hamarosan százötven fakeresztet a Calea Neamului szervezet hívei. „Sátánisták, hagyjátok békén a kereszteket! […] Ha valaki rá meri tenni a kezét a százötven fakeresztre, visszatesszük mindegyiket, ezt garantálom! Ma ledöntik, újakat csinálunk, és a helyükre tesszük mindet. Tüntetünk Csíkszeredában, Csíkszentmártonban, hogy szokjanak hozzá a magyarok a román zászlóhoz, amit elloptak a temetőből” – hangoztatta egy videóüzenetben Mihai Tîrnoveanu, a Calea Neamului vezetője.

Az elmúlt évek során a civilben fogorvos brassói aktivista lett a legvadabb magyarellenes agitátor Romániában. A hergelésben élen járó Tîrnoveanu ellen rongálás és sírgyalázás miatt jelenleg bűnvádi eljárás van érvényben, ő viszont azt hangoztatja, hogy a magyar kormány politikai nyomást gyakorol a román hatóságokra személyes, illetve az általa vezetett szervezet felelősségre vonása érdekében. Eközben egyetlen román párt sem határolódott el a legutóbbi úzvölgyi történések szélsőséges magyarellenességétől. Miután a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Magyar Levente egyeztetett Románia budapesti nagykövetével, a tárca tájékoztatása szerint utóbbi fellépést ígért a kegyeletsértő eseményekkel szemben. Tîrnoveanu felháborítónak nevezte a budapesti román nagykövet álláspontját, és remélte, a híradások félrefordításon alapulnak. A hangadó hazafisága amúgy nemcsak a magyarellenességben merül ki, kifogásolta például a romániai iskolákban a román történelem háttérbe szoruló oktatását és a holokauszt tanítását.

 

Magyarellenesség és az elhatárolódás hiánya

Az aktivista rendszeresen tart provokatív turnékat a székelyföldi településeken, akcióit azonban nem nagyon kíséri siker. A Románok Egyesüléséért Szövetséggel, az AUR nevű parlamenti szélsőjobboldali párttal eszmei rokonságot hirdető egyesület a tavalyi román nemzeti ünnepet Kézdivásárhelyen ülte meg, a nagy csinnadrattával érkező küldöttség fellépése azonban üres nacionalizmusba fulladt. Tîrnoveanu és társai tervezték az Orbán Viktor miniszterelnök idei tusványosi beszédének ellehetetlenítését célzó akciót is, amelyet azonban a rendfenntartók meghiúsítottak.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke határozott fellépést sürgetett a hatóságok és az állami intézmények részéről. Szerinte a hatósági számonkérés elmaradásának legfőbb konklúziója az, hogy az állami intézmények gyengék vagy cinkosok a történetben. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy miközben a magyar közösséget rendszeresen kiutasítják az országból, visszaküldik Ázsiába, a román politika meghatározó szereplői nem ítélik el a történteket. Szerinte a román intézményeknek határozottan fel kell lépniük az úzvölgyi magyarellenes nacionalisták ellen.

Addig is a csíkszentmártoniak eltávolítják a temetőben felhúzott román trikolórt, hiszen egy augusztusi megemlékezést követően a magyart is azért vonták le, mert a helyi önkormányzat által elfogadott temetőszabályzat értelmében a rúdon csak a megemlékezések, ünnepségek ideje alatt loboghat a zászló. Tîrnoveanuék garantáltan visszarakják azt a hasonló eseményekre mindig nagy erőkkel kiszálló rendfenntartó erők asszisztálása mellett. Mindez 2023-ban történik, két uniós ország barátinak mondott viszonyrendszerében.

Borítókép: Vitéz Bartha Mihály úzvölgyi veterán az erdélyi Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye temetőjében az 1944. augusztus 26-i szovjet betörés során elesett honvédek emlékére szervezett ökumenikus tábori misén 2023. augusztus 26-án. (Fotó: Veres Nándor/MTI)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.