Mindennaposak a verbális merényletek a magyarok ellen Romániában

Folytatódik a Székelyföld legkeletibb részén, az úzvölgyi szorosban zajló „keresztes hadjárat”. A provokációs szándék egyértelmű, az indulatok fortyognak, a katonai temetőben nyugvó világháborús hősök forognak a sírjukban. Helyzetábrázolás 2023 novemberében két baráti ország viszonyáról.

Csíkszentmárton, 2023. augusztus 26. Vitéz Bartha Mihály úzvölgyi veterán az erdélyi Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye temetőjében az 1944. augusztus 26-i szovjet betörés során elesett honvédek emlékére szervezett ökumenikus tábori misén 2023. augusztus 26-án. MTI/Veres Nándor Fotó: MTI/Veres Nándor

Tulajdonjogi vita Úzvölgyében

A temető tulajdonjogáról szóló vita azóta folyamatos temetődúlásban testesül meg. Bár az 1944-es úzvölgyi harcokban román alakulatok nem vettek részt, a hivatalos román szóhasználatban a sírkert nemzetközi katonai temetőként szerepel. Ez a Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) önkormányzata kísérletének is apropója: meg akarják mutatni a temető román identitását. A falu és Csíkszentmárton között évek óta zajlik területi vita, bár egy 1968-os, ma is érvényben lévő törvény értelmében a település közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozik. Több évvel ezelőtt azonban a Bákó és Hargita megyei kataszteri hivatalok igazgatói megegyeztek, hogy az Úz patak természetesebb határt képezne, egy erről rendelkező bélyegzőt is nyomtak a térképekre. Csakhogy a majdnem ötven évvel ezelőtti törvény értelmében Csíkszentmárton továbbra is jogot formál a területre, mivel a temető a település közvagyonának része, amit egy 2010-es kormányhatározat is megerősített. Bár a sírkertet mindig is a csíkszentmártoni önkormányzat gondozta, 2019 áprilisában Dormánfalva önkényesen román parcellát alakított ki benne. A bekerített, székely kapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakereszt áll, ezek mellé – részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra – állítottak román katonákra emlékező betonkereszteket.

A történet számtalan jogi és adminisztratív kanyarja után 2023. június 29-én eltávolították a betonkereszteket, azok helyébe állítottak hamarosan százötven fakeresztet a Calea Neamului szervezet hívei. „Sátánisták, hagyjátok békén a kereszteket! […] Ha valaki rá meri tenni a kezét a százötven fakeresztre, visszatesszük mindegyiket, ezt garantálom! Ma ledöntik, újakat csinálunk, és a helyükre tesszük mindet. Tüntetünk Csíkszeredában, Csíkszentmártonban, hogy szokjanak hozzá a magyarok a román zászlóhoz, amit elloptak a temetőből” – hangoztatta egy videóüzenetben Mihai Tîrnoveanu, a Calea Neamului vezetője.

Az elmúlt évek során a civilben fogorvos brassói aktivista lett a legvadabb magyarellenes agitátor Romániában. A hergelésben élen járó Tîrnoveanu ellen rongálás és sírgyalázás miatt jelenleg bűnvádi eljárás van érvényben, ő viszont azt hangoztatja, hogy a magyar kormány politikai nyomást gyakorol a román hatóságokra személyes, illetve az általa vezetett szervezet felelősségre vonása érdekében. Eközben egyetlen román párt sem határolódott el a legutóbbi úzvölgyi történések szélsőséges magyarellenességétől. Miután a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Magyar Levente egyeztetett Románia budapesti nagykövetével, a tárca tájékoztatása szerint utóbbi fellépést ígért a kegyeletsértő eseményekkel szemben. Tîrnoveanu felháborítónak nevezte a budapesti román nagykövet álláspontját, és remélte, a híradások félrefordításon alapulnak. A hangadó hazafisága amúgy nemcsak a magyarellenességben merül ki, kifogásolta például a romániai iskolákban a román történelem háttérbe szoruló oktatását és a holokauszt tanítását.

Magyarellenesség és az elhatárolódás hiánya

Az aktivista rendszeresen tart provokatív turnékat a székelyföldi településeken, akcióit azonban nem nagyon kíséri siker. A Románok Egyesüléséért Szövetséggel, az AUR nevű parlamenti szélsőjobboldali párttal eszmei rokonságot hirdető egyesület a tavalyi román nemzeti ünnepet Kézdivásárhelyen ülte meg, a nagy csinnadrattával érkező küldöttség fellépése azonban üres nacionalizmusba fulladt. Tîrnoveanu és társai tervezték az Orbán Viktor miniszterelnök idei tusványosi beszédének ellehetetlenítését célzó akciót is, amelyet azonban a rendfenntartók meghiúsítottak.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke határozott fellépést sürgetett a hatóságok és az állami intézmények részéről. Szerinte a hatósági számonkérés elmaradásának legfőbb konklúziója az, hogy az állami intézmények gyengék vagy cinkosok a történetben. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy miközben a magyar közösséget rendszeresen kiutasítják az országból, visszaküldik Ázsiába, a román politika meghatározó szereplői nem ítélik el a történteket. Szerinte a román intézményeknek határozottan fel kell lépniük az úzvölgyi magyarellenes nacionalisták ellen.

Addig is a csíkszentmártoniak eltávolítják a temetőben felhúzott román trikolórt, hiszen egy augusztusi megemlékezést követően a magyart is azért vonták le, mert a helyi önkormányzat által elfogadott temetőszabályzat értelmében a rúdon csak a megemlékezések, ünnepségek ideje alatt loboghat a zászló. Tîrnoveanuék garantáltan visszarakják azt a hasonló eseményekre mindig nagy erőkkel kiszálló rendfenntartó erők asszisztálása mellett. Mindez 2023-ban történik, két uniós ország barátinak mondott viszonyrendszerében.

Borítókép: Vitéz Bartha Mihály úzvölgyi veterán az erdélyi Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye temetőjében az 1944. augusztus 26-i szovjet betörés során elesett honvédek emlékére szervezett ökumenikus tábori misén 2023. augusztus 26-án. (Fotó: Veres Nándor/MTI)