Határzár kellene Erdélyben is

A Dél-Romániába és Moldvába irányuló népvándorlás Erdélyt is veszélyezteti. Amikor ez az írás készült, a Romániában regisztrált 277 koronavírusos esetből Erdély 85-tel veszi ki a részét.

Rendõrök a hegyeshalmi közúti határátkelõnél 2020. március 17-én. Délben csaknem húsz kilométeres torlódás alakult ki Hegyeshalomnál a közúti határátkelõ osztrák oldalán. A román külügyminiszter humanitárius folyosó megnyitását kérte, hogy Magyarországon keresztül utazhasson haza az a több mint 3500 román állampolgár, akik a határátkelõnél akadtak el. A koronavírus-járvány miatt ettõl a naptól csak magyar állampolgárok léphetnek be Magyarország területére a személyszállítás keretében, de a teherszállítás tekintetében a belépéseket nem korlátozzák. MTI/Krizsán Csaba Fotó: Krizsán Csaba

Romániában ma őket tartják a járvány várható robbanása legfőbb forrásának. Az Olaszországból, Spanyolországból utolsóként hazatérők ugyanis kevésbé bizonyíthatóan, viszont erősen valószínűsíthetően ahhoz a nem túl vékony réteghez tartoznak, amely az illető országok fekete- és szürkegazdaságát erősíti. Elenyésző hányaduknak van egészségbiztosítása, ami békeidőkben nem okoz túl nagy gondot, hiszen piaci áron is képesek kifizetni az átlagos egészségügyi ellátást. A jelenlegihez hasonló helyzetben azonban már a lebukás veszélye is nagyságrendekkel nő, nem beszélve arról a számonkérésről, amihez hazájukban egyáltalán nem szoktak hozzá.

Otthon viszont jár nekik a mindenféle ellátás, holott nem vették ki a részüket a közös tehervállalásból. Vészhelyzetben persze a kórházakban sem nagyon nézik, miről árulkodik az egészségügyi plasztikkártya, az erőszakossággal és egetverő felelőtlenséggel együtt járó jelenség azonban a társadalom legjózanabbik részében is ingerültséget kelt. Rendészeti körökben pedig máris a bűnözés növekedésével számolnak, miután nyílt titok, hogy a legutóbbi hullámmal hazatért Európa egyik legjobban szervezett, elsősorban Spanyolországban tevékenykedő autótolvajbandája. Nem feltétlenül a vicc kedvéért: hivatalosan Liechtensteinből.

A többnyire dél-romániai és moldvai megyékbe irányuló népvándorlás egyes csoportjai azonban Erdélyt is veszélyeztetik. Amikor ez az írás készült, a Romániában regisztrált 277 pozitív esetből az erdélyi megyék 85-tel veszik ki a részüket, ebből a listavezető Hunyad megye 23 megbetegedése egy Olaszországból hazaérkezett nőhöz és egy liberális politikushoz köthető, utóbbi brüsszeli konferenciája után néhány napig gondtalanul fertőzte a környezetét.

A székelyföldi megyékből tizenkét embert kezelnek – Hargita megye eddig megúszta –, itt többnyire jóhiszemű felelőtlenségből fakadó esetekkel van dolgunk. Az egyik háromszéki községben viszont már a csendőrség beavatkozására volt szükség, hogy letörjék egy két nappal korábban hazatért roma csoport mulatozókedvét. A jelenségre kivételes gyorsasággal reagált a román törvényhozás, a járványügyi intézkedések kijátszása csütörtök óta öt, továbbfertőzés esetén hét, súlyos esetben tíz, halált okozó esetben 15 éves börtönbüntetést von maga után!

Az viszont már egyenesen az abszurd kategóriájába tartozik, hogy a háromszéki kormánybiztosnak a járványügyi szükséghelyzetben is volt szabad kapacitása, hogy megbírságolja a sepsiszentgyörgyi polgármestert, aki március 15-re fellobogóztatta a várost, ám nem tartotta fontosnak, hogy azonos számú román zászlót is fújjon a márciusi szél. Az indoklás? A jelenlegihez hasonló szélsőséges helyzetben a törvényi előírások figyelmen kívül hagyása pluszfeszültséget kelthet, veszélybe sodorhatja a megye különböző nemzetiségű lakói­nak békés együttélését. A nemzeti szimbólumok üldözésének országában önmagában szinte szót sem érdemelne egy ilyen apró történet, amely legtöbbször a bíróságon kerül nyugvópontra, esetenként akár az eredetileg megbírságolt javára. Csakhogy a két ország legfelsőbb szintű megegyezése alapján további néhány éjszakán át még humanitárius folyosókon suhantak a Romániába tartó autók.

Hogy meddig, nem tudni, aligha lesz ugyanis pozitív lecsapódása Klaus Johannis államelnök felhívásának, amelyben arra kérte a külföldön vendégmunkásként dolgozó román állampolgárokat, hogy idén ne jöjjenek haza a húsvéti ünnepekre. Mint fogalmazott, bármilyen nehéz is, el kell fogadni: indokolt lenne az idei húsvétot családjuktól távol tölteniük annak érdekében, hogy a jövőben együtt lehessenek szeretteikkel. No meg a hazaérkezés után amúgy is kéthetes házi karantén várna rájuk.

Egyesek szerint – természetesen szigorúan járványügyi meggondolásokból – most kellene lezárni Erdély határait.