Az alapján viszont, ami jelenleg látszik 2012-bõl, az ilyenkor szokásos közkeletű kifejezések használata túlzott optimizmusnak tűnik. A B. ú. é. k.! helyett most bőven elegendő, ha sikeres túlélést kívánunk egymásnak. Mert tényleg ez lehet a legjobb, ami jövőre történhet velünk. Sokszor, sok mindenhez hasonlították már ezt az országot. Az egyik legutóbbi miniszterelnöki hasonlat a gyorsnaszád kifejezés volt. Az e szóval kapcsolatban elindult össznépi gúnyolódóverseny résztvevőivel szemben nekem szimpatikus ez a kommunikációs fordulat. Mégpedig azért, mert szeretném ilyennek látni hazánkat. Boldogság töltene el, ha ez a kis ország – minden lakójával együtt – csakugyan gyorsnaszádként száguldana előre a világ tengerén. Ezért is fájdalmas tudomásul venni, hogy erre most nincs lehetőség. Le kell horgonyoznunk ott, ahol vagyunk. Mégpedig erősen, jól beakasztva a vasmacskát, hogy el ne sodorjon, fel ne borítson minket az ár. Mert a láthatáron már gyülekeznek a magasra duzzadt, fekete, tarajos hullámok. Közeleg a globális gazdasági és ökológiai válság következő vihara, aminek eddig csak az előszelét éreztük.
Orbán Viktor – amint egy vasárnapi interjúban kifejtette – már fel is vette a viharkabátot, és ezt tanácsolja mindenkinek. A gyorsnaszádon közben megkezdődött az újabb leltározás. Ismét át kell nézni mindent, hogy mi az, amit mindenképpen a hajón kell hagyni, és mi az, amiről le kell mondanunk. Lényegében ezt jelenti a 2012-es költségvetés tervezetének újraírása, amiről vasárnap a legmagasabb szinten elindultak a kormányzaton belüli egyeztetések.
Jó, hogy elindultak, csak kérdés, hogy miért nem előbb. Mert azt már egy ideje tudni lehetett, hogy a parlament előtt fekvő büdzsén változtatni kell. A németekre várunk – hangzott a hivatalos kormányzati indoklás, ami valahol érthető, hiszen legnagyobb exportpiacunkról van szó, és a magyar gazdaság növekedése még mindig elsősorban a kivitel alakulásától függ. Csakhogy a Deutsche Bundesbank már egy ideje közzétette, hogy a 0,5-1 százalékos várható növekedésével nem túl fényesen alakul jövőre a német gazdaság helyzete, a berlini szövetségi parlament alsóházán pedig már a múlt hónapban átment a hasonló előrejelzésekre alapuló 2012-es költségvetés. Úgyhogy az a valószínűbb, hogy a magyar kormány nem annyira a németekre, mint inkább önmagára és a helyzet alakulására várt. Például arra, hogy mikor jön el a legkedvezőbb időszak az újabb nehéz lépések megtételéhez.
A jelek egyöntetűen azt mutatják, e héten eljött az idő arra, hogy nekiálljon a kabinet és a törvényhozás az egymással összetartozó pénzügyi problémák együttes megoldásának. Ez a forgatókönyv valamelyest már az előző hetekben is látható volt. Bizonyára nem véletlen, hogy e hét közepét jelölte meg Orbán Viktor az ország elleni következő spekulációs támadás időpontjának. Kedden érkezik Budapestre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyar misszióvezetője, a parlament elé kerül a hazánk önállóságát nagymértékben érintő közös uniós pénzügyi kormányzás tervezete, és ezzel párhuzamosan felgyorsul a jövő évi költségvetés újratervezése. Történelmi jelentőségű napok elé nézünk, ami – meggyőződésre való tekintet nélkül – nem hagyhat hidegen egyetlen, hazája sorsáért őszintén aggódó magyar állampolgárt sem. Azoknak pedig, akik ezt a helyzetet ismét az ország gyengítésére használják ki, egyszer majd el kell számolniuk a lelkiismeretükkel.
origo.hu
Luxusnyaraló csak milliárdosoknak? – Így szálltak el az árak a Balatonnál
