Maga a tény, hogy a falun élők gyakran nagyáruházak polcairól emelik le mindazt, amit házuk táján is megtermelhetnének, jelzi, hogy a kormány óriási fába vágta a fejszéjét, amikor eldöntötte: megalkotja hazánk vidékfejlesztési stratégiáját. Mert húsz év elhanyagoltság, lényegében elnyomás után a magyar vidék is elvesztette hitét. A falun élőknek olyan szélsőséges véleményekkel kellett szembesülniük a liberális–szocialista kormányok idején, mint hogy a falu egy középkori képződmény, amelynek maradványait is el kell törölni a föld színéről, s ha esetleg nem tetszik e felfogás, akkor el is lehet innen menni. Mentek is, hiszen sok falu szinte teljesen elnéptelenedett – a kivételezett helyzetbe hozott nagytőkések viszont jókorát gyarapodtak. Mindebből következik, hogy a magyar falu, a vidék gondja immár nem kezelhető csak gazdasági problémaként. Nemcsak a túlterjeszkedő, erőfölényükkel gyakran visszaélő nagytőkések visszaszorítására, hanem teljes mentális megújulásra is szükség van.
Éppen ebbe az irányba teszi meg az első lépéseket az Orbán Viktor miniszterelnök által tegnap bejelentett Darányi Ignác-terv, amely a Nemzeti vidékstratégia végrehajtási keretprogramja. Megpróbálja visszaadni a vidék hitét, vissza kívánja adni a kétkezi munka megbecsültségét, a földművelés misztériumát ismét megismertetné az ország városokban lakó polgáraival, hogy azok meg tudják becsülni a minőségi élelmiszert. A stratégiából kiderült, hogy a kormány kiemelt feladatának tekinti a vidék népességmegtartó és foglalkoztatási erejének növelését, az életminőség javítását. A megfogalmazott jövőkép szerint a magyar vidék hagyományait és értékeit megőrizve megújul, sokszínű mezőgazdaságunk pedig úgy állít elő egészséges élelmiszereket, hogy közben megőrzi a tájat, és megélhetést biztosító munkát ad az embereknek.
Fontos felismerése a kormánynak, hogy az élelmezés, az energia- és vízellátás, illetve a környezet biztonsága egyben az ország biztonságát is jelenti. Miként erre a miniszterelnök is rávilágított, éppen ebből következik, hogy a jövő háborúi a jó minőségű termőföldért és vízkészletekért fognak kitörni. Sőt – tette hozzá –, ezek a harcok már el is kezdődtek, csak nem fegyverekkel, hanem más eszközökkel, például leminősítésekkel vívják. A most ismertetett vidékfejlesztési stratégia és annak végrehajtási terve éppen ezért elsősorban a termőföld hazai kézben tartására, a természeti adottságok megőrzésére törekszik. Emiatt zárjuk ki továbbra is génpiszkált anyagok köztermesztésbe kerülését, s védjük mezőgazdasági célú genetikai erőforrásainkat, ami elengedhetetlen a sokszínű és életképes agrártermeléshez.
Az elkészült terv reményt ad, hogy húsz év után megtörténhet a rég óhajtott vidék- és agrárpolitikai fordulat, s kiderülhet, hazánkban is van lehetőség a minőségi élelmiszer termelésére, van lehetőség a minőségi életre. Mert abból valóban nem engedhetünk, hogy a magyar ember asztalán jóízű, egészséges és hazai élelmiszer legyen. A terv tehát elkészült, annak élettel való megtöltése, vagyis a cselekvés maga viszont még hátravan. Az elkészült programot élettel megtölteni viszont csak azok tudják, akikről e terv szól. Vagyis a magyar gazdák.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség