Lesújtó bizottság

Ütött az óránk. Ma végleges döntést hoz Brüsszelben a Magyarországnak járó felzárkózási alapok felfüggesztéséről a nagy hatalmú Ecofin, az uniós pénzügyminiszterek tanácsa.

Akármilyen tekintélyes summát is érint, őszintén szólva nehéz komolyan venni az unió ellenünk folytatott túlzottdeficit-eljárását, amely egy 0,25 százalékpontos, jövőbeli deficittúllépés feltevésére épül. A biztosok (beleértve Andor László magyar biztost is) ugyanis azt vélelmezik, hogy 2013-ban, ha törik, ha szakad – akár egy ezrelékkel is –, de többet költünk majd a kelleténél, ezért már most, jó előre sújtanának minket mindenféle szankciókkal. Megelőző csapásként, minden notórius túlköltekező számára elrettentő példaként.

Lefegyverző, hogy a jelenlegi pénzügyi és gazdasági bizonytalanságban miként lehet ilyen pontossággal jósolni, egyetlen bökkenő, hogy a magyar költségvetés még az uniós átlagnál is kisebb hiányt mutat, sőt, tavaly már a bűvös háromszázalékos küszöb alá is bekúszott. Az ellenünk folyó eljárás pikantériája, hogy a jogi alapját az a pénzügyi fegyelemről szóló csomag adja, amelyet épp a magyar elnökség erőltetett át tavaly a brüsszeli apparátuson.

Hogy a retorzió tehát mégse tűnjön annyira méltánytalannak, tisztességtelennek és aránytalannak, mint amilyen valójában, fügefalevélként megkaptuk, hogy az utóbbi kilenc év összes pénzügyi kihágásáért együttesen, halmazati büntetésként vonnák meg a jogosan járó felzárkózási támogatásaink egy részét. Mert az unióban jogfolytonosság van és egyenlő bánásmód, nem pedig kettős mérce. És a biztosok (beleértve Andor László magyar biztost is) következetesen döntenek, részrehajlás nélkül. Ezért jöhet bárki azzal, hogy már megküldte a kormány a bizottságnak a részletes listát, fillérre lebontva, hogyan faragja le azt a fránya 0,25 százalékpontot, nem számít, mindig az a válasz, hogy még ez sem elég.

Mindezt alátámasztandó sebtiben készítettek nekünk Brüsszelben egy még kedvezőtlenebb forgatókönyvet a jövő évi gazdasági kilátásainkról: beborul az ég, recesszió lesz, mindez aggályokat vet fel, kockázatok mutatkoznak, kérdések merülnek fel. Ezért akárhogy is igyekszünk, mégsem nyugtattuk meg sem a brüsszeli hivatalnokokat, sem a bizottság magyarországi képviselőit, akik folyamatosan aggódnak – gondolom, most már azon, mit lehetne még kitalálni a túlzottdeficit-eljárás méltányosságát igazolandó.

Aggodalmaskodás terén az EB hazai képviselője, bizonyos Szűcs Tamás példaértékű: Kovács László MSZP-exelnök korábbi kabinetfőnöke a Hír TV-ben panaszkodott arról, mostanában mennyire sokat nyugtalankodik a hazai deficit miatt, kételyei nem oszlanak – és érvelését hallgatva, nehéz lenne őt ez ügyben bármiről is meggyőzni. Néhány kérdés ugyan megizzasztotta, például, hogy a tavalyi előrejelzésük is pesszimistább volt a valóságnál, de állította, tőlük csak elfogulatlan és szakmailag megalapozott adatszolgáltatás érkezik a bizottsághoz. És ez valószínűleg így is van, csak azt tudnánk feledni, amikor Szűcs korábbi főnöke, szegény Kovács László 2004-ben ugyanilyen kínban volt, amikor energiaügyi biztosnak akarta Brüsszelbe leselejtezni a pártja, de alkalmatlansága miatt leszavazták az Európai Parlamentben. Néhány nap alatt azonban átképezték adóügyi biztossá, kizárólag szakmai alapon megválasztották, és munkájára nem is volt soha panasz. És ha ilyen jól működnek Brüsszelben a bizottságok, lehet nekik nemet mondani?