Ez persze csak egy veretes ostobaság egy roppant gyenge filmből, de mégis szerepel benne az iráni atomprogram mint létező veszély, a harcias-buta védelmi miniszter fia pedig Irakban halt meg, azaz nincs nagyon messze az amerikai gondolkodásmódtól, már ami a Közel-Keletet illeti. Irán és Szíria fekete, Izrael fehér, a többiek szürkék. A sok szürke, sőt a feketék és a fehér persze nem így látja, de mindegyik saját érdekeinek megfelelően próbálja ráncigálni az események szálait. Van, akinek ez jól megy, másoknak kevésbé, és van, aki teljesen el van vágva minden ráncigálástól. Ilyen Szíria.
A hivatalos, sajtóban megjelent hírek szerint Szíriában káosz van, polgárháború, mészárlás vagy népirtás. Szíria nagyon szeretné, ha ez befejeződne, a nép és a kormány egyaránt, előbbi azért, mert élni akar, utóbbi azért, mert kormányozni. Csakhogy ez már nem az ő döntésükön múlik. Ha most tökéletesen lecsendesedne minden Szíriában, akkor sem hinné el senki, hogy vége a vérontásnak, nem bíznának már az elnökben, azonnali átmeneti kormány felállítását követelnék, reformokat, többpárti választásokat. Szíria rosszfiúvá vált. Nem tud jót tenni, miközben az országban tényleg randalírozó, alkalmanként civileket is felrobbantó ismeretlenek nem kapják meg a terrorista bélyeget a nyugati sajtótól. Lehetnek ellenzékiek, vagy a Szabad Szíriai Hadsereg nevű fantomszervezet tagjai. Azaz egyelőre semmiképp sem gonoszok, tetteik ellenére. Fontos hangsúlyozni, ember legyen a talpán, aki tényleg tudja, mi is történik most Szíriában, ki kivel van, ki kinek az érdekében lő. Eddig Szíriában azt mondták, vannak gondok, de nem súlyosak. Ma nem mondanak semmit.
Persze a környező országok sajtója nagyon szépen megmutatja, kinek van lehetősége a szálak rángatására. Törökország nagyon jó ebben a művészetben, Izrael szintén, Irán viszont korlátozott képességei miatt nagyon nem. Szaúd-Arábia rendkívül jó ráncigáló a maga csendes és roppant hatékony módján, Katarról, az al-Dzsazíra hazájáról pedig nem is érdemes beszélni, oda szálráncigáló órákat mehet venni mindenki, még Washington is. Az említettek és szövetségeseik később összegyűlnek, és mint Szíria barátai, konferencián állnak ki a szíriai nép mellett, fejüket csóválván az áldatlan állapotok felett. Ha ők Szíria barátai, a konferencián magát nem képviseltető országok nyilván nem barátai a közel-keleti államnak, azaz Kína és Oroszország maximum semlegesek lehetnek. Manapság úgy tűnik, a két ENSZ BT-tag ellenkezésén múlik, hogy Szíria barátai megszavazhassák a katonai beavatkozást. Egy külső beavatkozás márpedig nem tréfadolog, rengeteg érdeket sért, rengeteg előre nem látható eseményt, buktatót rejt, de legfőképpen, roppant véráldozattal jár a civil lakosság részéről.
Mindig meg lehet indokolni, hogy miért volt elkerülhetetlen a háború. Ezek az indokok pedig mindig vaskos hazugságok. Embert barátjáról, bizony.
origo.hu
A Hell közleményben reagált az energiaitalok korlátozására
