A felügyelet kötelessége

Kereken öt évvel ezelőtt dőlt be a MÁV biztosító. Hatása mély nyomokat hagyott a társadalomban. 11 ezer a lezáratlan kárügyek száma, amely 7 ezer károsultat érint. A károk rendezése érdekében több ezer per indult, s az ítéletek állampolgárok ezreinek nyomorították meg az életét.

A biztosító mai napig is vitatott felfüggesztése, majd pedig a közintézmények tehetetlenkedése, az azokat irányító hivatalnokok lelkiismeretlensége családi tragédiák sorát eredményezte. Két példa.

Barnabás 78 éves budapesti nyugdíjas. Felelősségbiztosítását a MÁV biztosítónál kötötte meg, és ott fizette évekig. 2008 januárjában okozott kárt valakinek. A kárrendezés elhúzódott, mert a MÁV ÁBE akkor már nem fizetett. Per indult ellene, amelyet Barnabás a károsulttal szemben elbukott. A 110 ezer forintos nyugdíjából több mint másfél milliót kellett kifizetnie. A lelkiismeretes öregúr nem akart örököseire adósságot hagyni, ezért eladta autóját, ingóságait, pesti lakását kiadta, s elköltözött szülei mátrai, víz, csatorna és gáz nélküli vályogházába. A nyomorult az adósságát ma is részletekben fizeti. Ha még él.

Egy apró autójavító tulajdonosa több mint 20 évig boldogult annak hasznából. Néhány, a MÁV biztosítóhoz kötődő kárügy miatt azonban bedőlt a vállalkozása. Azért, hogy tartozásait kifizesse, eladta műhelyét. Most minimálbérért, más alkalmazottjaként dolgozik a saját, évtizedek munkájával felépített műhelyében. Időközben elvált, családja széthullott, ma már alkoholista.

Az Alkotmánybíróság tavaly döntött a balliberális kormány alatt kialakult lehetetlen helyzet miatt. Ezután az új, jobboldali többségű parlament jogszabályt alkotott, hogy a károkat mégiscsak a MÁV biztosítóval kötött biztosítások alapján kell rendezni. A szerencsétlen károsultaknak ez végre megnyugtató megoldást hoz. A kifizetések idén januárban meg is kezdődtek, kamatokkal együtt 7,1 milliárd forint keresi a gazdáját. A pénzt a piac dobja össze, mondta a minap a felügyelet szóvivője, mivel csak kétmilliárd forint maradt a kasszában. A felügyelet azonban nem tehet pontot itt a történtek végére. A MÁV biztosító villámgyors felfüggesztésének indokoltsága a mai napig vitatott. Sokan állítják, hogy megszűntekor a vagyon még fedezte volna a károkat, ám ahelyett, hogy ezek kifizetése elindult volna, a vagyon oszlásnak indult, és a szocialisták alatt milliárdokat költöttek el belőle indokolatlanul. Nem tudjuk az igazságot, ám a vád súlyos, s egy ekkora méretű konfliktusban tisztán kell látni.

A PSZÁF azonban mintha nem lenne kíváncsi rá. Annak ellenére nem hajlandó közreműködni a biztosító bezárása óta keletkezett, a vagyont érintő pontos adatok és folyamatok megismerésében és közreadásában, hogy ehhez minden joga megvan. Márpedig a történet bármely részét is vesszük szemügyre, egyértelműen sugárzik, hogy közügyről van szó. A felügyelettől tehát nem ezt a magatartást várja a társadalom. Hiszen épp a jelenlegi elnök, Szász Károly volt az, aki más állami intézmények szervilis vezetőivel ellentétben dacolt a hatalommal, és nem hajtotta végre László Csaba szocialista pénzügyminiszter törvénytelenséget kérő utasítását. És ő volt az is, aki az óriási nyomásnak ellenállva nem engedte, hogy a szocialisták a szőnyeg alá söpörjék a brókerbotrányt. Mindenki emlékezik a bekötött fejű elnökre, akinek összevert és véres arcát látva a közérdek védelmének egyik legfontosabb alakját látta benne a nyilvánosság, s a társadalom józanabbik fele a minél gyorsabb felépüléséért imádkozott. Ha nem ismerték félre, akkor Szász Károlytól nem csupán „a piac dobja össze” hideg és szenvtelen mondatot várják az emberek. Hanem a vagyon sorsát pontosan nyomon követő és persze a nyilvánosság előtt zajló vizsgálatot. Csalódni ugyanis senki sem szeret.

(D. Horváth Gábor)