A magyar kormány taktikája világos: a kedvezőtlen összbenyomás gerjesztette támadás viharát konkrét, jogi, az uniós intézményrendszer keretein belül és eljárásrend alapján lefolytatott vitává szelídíteni, ahol a fő partner az Európai Bizottság. Amely mégsem dönthet pusztán szubjektív benyomások alapján (lásd: túlzottdeficit-eljárás), ám más frontokon – Európai Parlament, velencei bizottság stb. – így is folyamatosan nyomás alatt tartható az ország.
Támadóink azonban elszámították magukat; Budapest kisebb engedményekre hajlandó volt, de nem engedett a nyomásnak, a jobboldal úgy maradt talpon, hogy nem kötött hazai támogatását megroppantó kompromisszumokat. A magyar ügyet se kiköpni, se lenyelni nem tudja Európa, miközben Brüsszelre lassan ráégnek az EU valódi és kezeletlen, nyomasztóan súlyos problémái. Patthelyzetet jelez a tegnapi strasbourgi döntés is: az Európa Tanács parlamenti közgyűlése nem indított hazánk ellen monitoringeljárást, ám szoros figyelemmel kíséri a magyarországi helyzetet. Nem hiszem, hogy egy ilyen hír ma már megrázná a közvéleményt.
A kötélhúzás mindenesetre folytatódik. Az Európai Parlament rövidesen tárgyalja a Tavares-jelentést.
(Szerető Szabolcs)
