Józan belátás

Ki kell vezetni a hazai hitelpiacról a lakáscélú devizaalapú jelzáloghiteleket – ismertette szerdán a kormány álláspontját Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Magyar Nemzet
2013. 07. 24. 22:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A több mint félmillió szerződés igaz, hogy közvetlenül „csak” másfél-kétmillió embert érint, közvetetten azonban az egész lakosságot. 2002-től ugyanis devizában adósodott el az állam, az önkormányzatok, a lakosság és a vállalatok zöme. A szociálisan legérzékenyebb, vagyis a lakáscélú hiteleket érintő kérdésekben a kormány elment a falig, vállalva a bankok brüsszeli feljelentéseit és az ezt követő uniós össztüzet. A vállalatokkal együtt mintegy 12 ezer milliárd forintos (!) adósságtömeget kell kezelni, ennek érdekében 2010-től eddig összesen kilenc mentőcsomagot állított össze a kabinet – és a java még mindig hátravan. A pénzügyi felügyelet friss adatai kijózanítók: a devizában eladósodottak kevesebb mint fele képes időben törleszteni, míg a forinthitelek esetében ez az arány 90 százalék. Ez azt jelenti, hogy az élet ülteti a tárgyalóasztalhoz a bankokat, nem csak a kormány. A piaci erőfölényt fel kell váltaniuk a józan belátással, annak tudomásul vételével, hogy a bedőlt hitelek százezrei a ma még jó hiteleket is elsöpörhetik, ostromállapotot idézve elő az egész gazdaságban. A megoldásnak igazságosnak, tisztességesnek és jogszabálytisztelőnek kell lennie. Nem indulatból, hanem a piaci szereplők bevonásával, a megoldási javaslatok pontról pontra vételével kell cselekedni. A hitelintézeteknek sem érdeke ugyanis, hogy bedőlt ingatlanokkal tömjék tele a mérlegüket, mert a tömeges kényszerárverések lavinát indíthatnak el az egész ingatlanpiacon.

Nagyon keskeny ösvény vezethet el az erkölcsileg alátámasztható, társadalmilag igazságos megoldáshoz. Leginkább a politikusok hibája, hogy 2002 és 2010 között a devizahitelek összege 140-szeresére emelkedhetett, és a lakossági hitelek öszszege elérte a 6300 milliárd forintot. Mert mindez egy olyan gazdasági környezetben játszódott le, amikor minden évben egyre távolabb került az ország az euró bevezetésétől, így a hitelek jövőbeli átválthatóságának lehetősége is elúszott. Mert sem a kormánypártok által kinevezett pénzügyi felügyeleti elnök, sem a Gyurcsány Ferenc választotta Simor András jegybankelnök, sem Veres János pénzügyminiszter, sem Kóka János, majd Bajnai Gordon gazdasági miniszterek nem tettek semmit az ügyben. A fogyasztóvédelem eltűnt a pénzügyi felügyelet bürokratikus útvesztőjében, Járai Zsigmond volt jegybankelnök és a svájci központi bank figyelmeztetései pedig süket fülekre találtak. Eközben a bankok reklámokban biztatták az ügyfeleket arra, hogy cseréljék le „drága” forinthitelüket az olcsóbb, frank- alapúra. A lakosság felelősségét nem vitatva figyelembe kell venni, hogy a devizahitel-csapda súlyosan korlátozza a belső fogyasztást, amelynek végső kárvallottjai a hazai cégek és az ott dolgozók. A probléma részmegoldását vállalta el a nemzeti bank, amely kedden történelmi szintre, négy százalékra vitte le az alapkamatot, amivel az egyre inkább megfizethető forinthitelek felé terelhetik a gazdaságot. A másik támpontot a növekedési hitelprogram adhatja, amely több száz milliárd forint értékben segít azoknak a vállalkozásoknak, amelyek forintra váltanák devizahitelüket. A kormány pedig átvette az önkormányzatok adósságának nagy részét, beleértve a devizahiteleiket is. A lakosság megsegítése azonban a legkényesebb kérdés, és csak társadalmi szolidaritáson alapulhat. Be kell végre látni, hogy egy hajóban evezünk.

(Szabó Anna)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.