Úgy tudni, azt tervezi, hogy szabadulása után könyvet ír az ügyről. Minden bizonnyal lesz rá érdeklődés, lesz rá kereslet. Legalábbis akkor, ha nem csupán a börtönélményeiről akar mesélni, hanem elmondja végre a teljes igazságot a szocialista politikusokból verbuvált bűnszervezet közpénzt csapoló működési mechanizmusáról. A fő felelősökről, döntéshozókról, formális és informális irányítókról, támogatókról, akiknek szerepe valahogy elsikkadt a büntetőeljárás során, mert a nyomozó hatóságnak – talán éppen Zuschlag szűkszavúságának köszönhetően – nem sikerült a gyanúsításhoz, vádemeléshez elég bizonyítékra szert tennie.
Zuschlagot azért érte utol a bűnüldözés, mert társaival együtt bizonyítottan fiktív pályázatokkal, vagyis csalással hetvenkétmillió forintot szereztek meg az általuk kifejezetten a közpénzcsapolás céljára alapított szervezetek és alapítványok segítségével. A pénzt aztán saját kedvük szerinti célokra fordították, az elszámolásokat pedig hamis számlákkal intézték el. A jogerős ítélet hat év börtönbüntetésre enyhítette a korábbi nyolc és fél éves szabadságvesztést. A kár nagy részét Zuschlag – egyébként a mai napig ismeretlen forrásból származó pénzből – megtérítette, és az is bizonyítást nyert, hogy a bűnszervezet tagjainak személyes anyagi hasznuk nem származott belőle. Vagyis az MSZP népszerűsítésére használták a pénzt oly módon, hogy baloldali ifjaknak szervezett bulik finanszírozására fordították. Magyarán pártcélokra költötték a bűnös módon szerzett pénzt.
A fiatalember példásan megbűnhődött a csalásért. Ugyanakkor volt némi igazság abban, amit 2011. január végén, a jogerős ítélet kihirdetése előtt az utolsó szó jogával élve elmondott: az elmúlt húsz év minden bűnét, hibáját nem lehet rajta számon kérni. Márpedig ha felidézzük a hasonló, pártcélokat szolgáló, közpénzlenyúlós botrányos ügyeket, akkor el kell ismerni: ilyen szigorú, letöltendő szabadságvesztéssel járó ítéletet egyetlen hasonló bűnügyben sem hoztak a magyar bíróságok. A hivatásos pártpénztárnokok például, hiába repkedtek a levegőben milliárdos nagyságrendű gyanús ügyek, valahogy nem akadtak bele egyszer sem igazán a bűnüldözés hálójába.
Talán éppen magának a fő felelősnek üzent öt évvel ezelőtt a Free Cuslag című dallal Zuschlagról kellő iróniával megemlékező banda is. „Jól érzed magad, és tévét nézel ( ) Addig valaki odabent szenved a börtönben helyetted. / Depis és álmatlan, pedig te is gyakran megfejed / Az államot, ezt a tehenet, ezt a bőkezű templomi egeret.” Zuschlag jó okkal érezhette magát elhagyatva a börtönben. Az említett dal Cuslágjának szájába adott szöveg szerint: „Teljesen magam alatt vagyok, engem a főnök cserbenhagyott”. A következő hónapokban, években ki fog derülni, hogy valóban végleg magára hagyják-e a szocialista mutyikért a balhét elvivő volt politikust.
Mindazonáltal nem árt, ha a közpénzekkel bánó felelős tisztségviselők, politikusok szeme előtt ott lebeg Zuschlag János példája.
Torkos Matild
