„Zuschlag kiszabadult, de a korszak nem térhet vissza”

Zuschlag János szabadulásának napján az IKSZ arra figyelmeztet, nem térhet vissza a korábban látott botrányos, Gyurcsány- és Mesterházy-féle ifjúságpolitika.

Az IKSZ az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a volt szocialista politikus „ifjúsági pályázatokkal seftelt, ennek eredményeként több mint 70 millió forinttal károsította meg a magyar fiatalokat”.

„Nyilvánvaló, hogy a baloldal Zuschlaggal vitette el a balhét, egy olyan minisztérium balhéját, amelyet Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila vezetett. Ma ezek a politikusok nevezik magukat korszakváltónak” – jegyezték meg, hozzátéve: a Zuschlag-üggyel a baloldal rendkívüli károkat okozott az ifjúsági érdekképviseletben, a fiatalok bizalmatlanná váltak, mert azt látták, az ő kárukra szocialista ifjak gazdagodnak meg.

Közölték, hogy 2010 után a kormány mindent megtett azért, hogy a szocialisták által elherdált bizalmat visszaszerezze: támogatta a fiatalok elhelyezkedését a munkahelyvédelmi akciótervvel és az Első munkahely garancia programmal.

A kiskunhalasi születésű Zuschlag János igen fiatalon, még ELTE-s egyetemista korában bekerült a nagypolitika vérkeringésébe. 21 évesen kezdte parlamenti képviselői tevékenységét, négy évvel azután, hogy belépett az MSZP-be és az Ifjú Szocialisták mozgalmába – utóbbiban is rögtön megyei elnökként kezdte. A '98-as parlamenti választásokon országos listáról jutott a T. Házba, és ugyanígy történt ez 2002-ben is.

Országos politikai karrierje akkor tört derékba, amikor 2004. október 12-én a Terror Háza előtt a holokauszt áldozatain viccelődött („Már nekik nem volt hideg”) egy szocialista sajtótájékoztató és a Hír TV kamerája előtt. Hat nappal később kényszerült lemondani parlamenti mandátumáról. Zuschlagnak innen még volt visszaút, 2006-ban az MSZP azzal rehabilitálta, hogy az önkormányzati választásokon kompenzációs listáról pozícióba tette, sőt, 2007-ben a Bács-Kiskun megyei MSZP elnökévé is megválasztották.

A stiklik közben folyamatosan mentek. 2005-ben a zalai rendőrség összegyűjtött egy nagyobb paksamétát az úgynevezett „vasi botrányról”, Zuschlagék két évvel korábban a nyugati végeken tíz fiktív szervezetet hoztak létre hamis adatokkal a fiatal szocik, Zuschlag János az ügyben a hatóságok szerint bűnsegédként vett részt magánokirat-hamisításban. A rendőrség egy seregnyi faluban talált valójában nem, csak papíron létező, minden esetben 11 fiktív tagú Fibisz-szervezeteket.

Szintén 2005-ben az ügyészség egy házkutatás során bukkant rá egy olyan felvételre, amelyen Weiszenberger László kiskunhalasi kistérségi megbízott arról beszél, Zuschlag befolyásának segítségével miként osztják le a területfejlesztésre szánt pénzeket – Weiszenberger később azzal védekezett, hogy csak kérkedett. A felvételt megint csak a Hír TV mutatta be. A botrány kipattanásakor a területfejlesztési minisztert úgy hívták: Bajnai Gordon.

A különösen nagy kárt okozó kiskunhalasi csalás ügyében (ezt tekintjük „Zuschlag-ügynek”) hét alapítvány és nyolc egyesület pénzügyi gazdálkodása került górcső alá, 60-70 millió forint közötti összeg tűnt el nyomtalanul. 2007 szeptemberében került Zuschlag vád alá a megyei főügyészségen, és csakhamar meghallgatták Gyurcsány Ferencet is az ügyben, annál is inkább, mert Debreczeni József Gyurcsány-könyvében Szigetvári Viktor (jelenleg a bukott kormányfő DK-s jobbkeze) arról beszél, Gyurcsány sportminiszterré válásakor hamar „intézményesítette” az együttműködési viszonyt az ifjú szocialisták világával. A könyv sorai arról is tanúskodnak, hogy Gyurcsány nem igazán engedett ki fontos döntéseket a kezéből, igyekezett mindenről ő maga határozni ifjúságpolitikai területen. Ismert, éppen ifjúságpolitikai pályázati pénzeket nyertek el tízmilliós nagyságrendben Zuschlagék Kiskunhalason, ahová Zuschlag gyakran e szavakkal indult: „Na, megyek a parasztjaimhoz!”

2007 őszén sorra vették őrizetbe a Zuschlag környezetében álló fiatal szocialistákat, október 2-án ezért a helyi MSZP-csoportot „felrobbantották”. A Zuschlag-per egy esztendővel később vette kezdetét a politikus és 15 társa ellen (hiába nyilatkozta még 2009-ben is a volt képviselő, hogy „nincs Zuschlag-ügy”) 200-nál is több tanúval. 2010 márciusában Zuschlagot az általa elkövetett bűncselekmények miatt első fokon (nem jogerősen) nyolc és fél év börtönre ítélték. Az ítélet szerint Zuschlag János és társai civil szervezetek közbeiktatásával szabálytalanul használtak fel a központi költségvetéstől, a Fővárosi Önkormányzattól, a Táncsics Alapítványtól és az Európai Uniótól pályázatokon elnyert, összesen 75 millió forintos támogatásokat. 2011. január 31-én Zuschlag János börtönbüntetését 6 évre csökkentette a Szegedi Ítélőtábla. Ebbe a 6 évbe beleszámít a korábban előzetes letartóztatásban eltöltött idő. A közügyektől 10 évre tiltották el.

Az ügynek ugyanakkor fennmaradnak érdekes kérdései, az például mindenképpen, hogy honnan lett pénz a Zuschlag által okozott sok tízmilliós kár jelentős enyhítésére, amely következtében a politikus börtönbüntetését enyhítették. Ahhoz képest, hogy „nincs Zuschlag-ügy”, a politikus nemrégiben beígért könyvének címe ez lesz: A Zuschlag-ügy.