Szomorú, de a felülvizsgálat eddig elmaradt. A semmisségi jogszabály tervezetét kidolgozó Völgyesi Miklós nyugalmazott büntetőbíró erről azt mondja: a bírák elszabotálták a törvény végrehajtását. A Pesti Központi Kerületi Bíróság húsz érintett bírája mindenesetre kitért a feladat elől. Nyomban az Alkotmánybírósághoz fordultak, és a semmisségi törvény megsemmisítését kérték. A döntésig 22 ügyben felfüggesztették az eljárást, néhány indítványt pedig elutasítottak. Összesen egy alkalommal állapították meg a korábbi ítélet semmisségét.
Az AB döntését elsősorban azért üdvözölhetjük, mert végre megszületett. Több mint két évet kellett várni erre, hiszen a büntetőbírák 2011 első felében juttatták el beadványaikat a testülethez. Az indítványokra valójában záros határidőn belül válaszolni kellett volna, noha akkor erre még nem volt semmiféle határidő. Attól lehetett tartani, hogy ez az ügy is úgy végződik majd, mint a rendszerváltozást követő több igazságtételi, jóvátételi eljárás: az Alkotmánybíróság nem teszi lehetővé, hogy a jogtalanságot kiküszöböljék. Ma is viselnünk kell a következményeit annak, hogy a Sólyom László vezette alkotmányvédő testület – legtöbbször a volt SZDSZ-es köztársasági elnök, Göncz Árpád kezdeményezésére – rendre megkötötte a törvényhozók kezét, voltaképpen eltiltotta őket attól, hogy megfelelő jogszabályokat alkossanak. Így hiúsult meg példának okáért a sokak életét tönkretevő hajdani bűnösök felelősségre vonása és a tényleges kárpótlás.
A mostani AB-határozat tartalmi okból is fontosnak tekinthető. Olyan válaszokat adott a büntetőbírák felvetéseire, amelyek a következő időkben is támpontul szolgálhatnak a jogállam ismérveinek meghatározásakor. Az Alkotmánybíróság hajdan, a rendszerváltozás után négy semmisségi törvényt elfogadhatónak talált ugyan, ám az most először fordult elő, hogy rögzítette: a jogállam hatóságainak hibáit is kiküszöbölhetővé kell tenni. Az állam jogosult rá, hogy kivételes helyzetekben a társadalmi megbékélés érdekében – az alkotmány keretei között – igazságtétel céljából szabályokat alkosson. Hozzátartozik ehhez, hogy ilyen rendelkezések csak a jogállami elvek megsértésével felelősségre vont személyek érdekében fogadhatók el. Felidézhető ennek kapcsán, hogy Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgása után, 2006 őszén rendkívüli dolgok történtek. A bíróság rendszerint gyorsított eljárásban, sorozatosan marasztalt el embereket kizárólag rendőri jelentés vagy tanúvallomás alapján hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, garázdaság és rendzavarás bűntette, szabálysértése címén. Az elítélteket a kártérítésből is kizárták.
Mindenképpen megnyugtató, hogy a több mint két éve felfüggesztett semmisségi ügyek aktáit a büntetőbírák most leveszik a polcról. Áttekintik a régi ítéleteket, és – hivatásuknak megfelelően – minden részletre kiterjedő elemzést végeznek, majd pedig az érintettek s egyben a közvélemény számára is igazságot szolgáltatnak.
Kulcsár Anna
