Alkotmányos a semmisségi törvény

Az Ab korábbi gyakorlatával összhangban arra alapozta döntését, hogy a törvényhozónak jogában áll politikai céljai megvalósítása érdekében az „igazságtételi” jogalkotás.

BL
2013. 10. 01. 11:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vizsgált törvény szerint semmisek a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, garázdaság miatti, kizárólag rendőri jelentésre, tanúvallomásra alapozott ítéletek. A jogkövetkezményeket a bíróságoknak kellett megállapítaniuk.

Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője úgy reagált a döntésre, hogy alkotmányos igazságtételi megoldást talált a mostani kormánytöbbség a valótlan adatokat tartalmazó 2006. őszi rendőri jelentések alapján elítélteknek. „Hét évvel a rendszerváltozás utáni magyar demokrácia és jogállam legsúlyosabb krízise után egyértelművé vált, hogy az akkori, valótlan adatokat tartalmazó rendőri jelentések alapján elítéltek számára a jelenlegi kormánytöbbség az alkotmánnyal összhangban álló igazságtételi megoldást talált” – mondta Gulyás Gergely.

A törvényt húsz ítélkező bíró támadta meg az Ab előtt, mert álláspontjuk szerint az sérti a többi között a jogállamiság, a hatalommegosztás és a bírói függetlenség elvét, illetve az emberi méltósághoz és a jó hírnévhez fűződő jogokat. Az Ab korábbi gyakorlatával összhangban arra alapozta döntését, hogy a törvényhozónak jogában áll politikai céljai megvalósítása érdekében az „igazságtételi” jogalkotás, amelynek azonban összhangban kell állnia az alaptörvénnyel.

• Nem vonják felelősségre azokat az ügyészeket és bírákat, akik hamis rendőri jelentések alapján vádoltak meg, illetve ítéltek el a 2006. őszi eseményeket követően olyan személyeket, akiket valójában az egyenruhások bántalmaztak – ezt a Legfelsőbb Bíróság volt tanácsvezető bírája közölte a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.

 

• Meghamisították a tényeket, az áldozatokból csináltak tetteseket – az MNO összeállítása a 2006. október 23-ai rendőri erőszakról.

Az Ab szerint nem sérti a jogállamiság követelményét a „jogerő áttörése”, azaz a jogerős bírósági döntések törvényhozás általi megváltoztatása, ha kizárólag az elítéltek javára történik. Így tehát a jogalkotó nem sértette a hatalmi ágak megosztásának és a bíró függetlenségnek az elvét azzal, hogy a törvény erejénél fogva semmissé nyilvánította azok elítélését, akiket a 2006. őszi tüntetésekhez kötődő eljárásokban ítéltek el.

Ugyan az Országgyűlés a bíróságokra feladatot rótt, de ezzel nem csorbította azok alaptörvényben biztosított függetlenségét, önállóságát. A törvény bizonyos esetekben „méltányolható körülményekre” figyelemmel mérlegelést is lehetővé tett, a döntések ellen pedig jogorvoslatot biztosított. Az Ab megállapította, hogy a semmisségi törvény nem okozta a jó hírnév sérelmét azzal, hogy csak a rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás alapján elítélteket kívánta jóvátételben részesíteni. Ezzel csupán behatárolta a semmisséggel érintett ügyek csoportját, ideértve a nem aggályos rendőri intézkedések eseteit is.

Az Ab rámutatott arra, hogy a jogalkotó más utat is választhatott volna – például törvényt alkot az amnesztiáról –, azonban más államok tapasztalatait is figyelembe véve, a többi lehetséges út bejárása sem garantált volna hatékonyabb, problémamentes megoldást. „A rendkívüli és nem ismétlődő helyzetek kezelésekor a társadalmi megbékélés szempontjainak érvényre juttatása során a jogalkotónak kellő szabadsággal kell bírnia, feltéve, hogy az Alaptörvény rendelkezései nem sérülnek” – állapította meg a testület.

A döntésben nem vett részt Balsai István, a vizsgált törvény egykori beterjesztője. A 14 eljáró alkotmánybíróból három, Bragyova András, Kiss László és Lévay Miklós különvéleményt készített.

A hétfőn meghozott határozat teljes szövege az Ab honlapján olvasható.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.