Nem mondható jogállaminak, elfogadhatónak az a bírói ítélet, amely kizárólag rendőri jelentés vagy tanúvallomás alapján állapítja meg civil személyek büntetőjogi felelősségét. Ezzel az indokkal kezdeményezte annak idején Völgyesi Miklós büntetőbíró, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke, hogy az Országgyűlés törvényben állapítsa meg: a bíróságon el kell végezni a 2006-os büntetőeljárások utólagos vizsgálatát. Számos esetben előfordult ugyanis, hogy csupán rendőri jelentés vagy tanúvallomás igazolta azt, hogy az őszödi beszéd kiszivárgása után az utcán elfogott emberek bűncselekményt követtek el. Az ítéletek jogszerűsége így adott esetben megkérdőjelezhető volt.
A parlament 2011 elején megszavazta a semmisségi törvényt, ám több büntetőbíró az Alkotmánybírósághoz fordult, és utólagos normakontrollt kezdeményezett. Az AB az elmúlt két és fél évben többször is tárgyalta az ügyet, de nem tudott egységes álláspontot kialakítani.
Az előadó alkotmánybíró személyében ezután változás történt, és új határozatot készítettek elő. Szakmai berkekből származó értesülés szerint néhány különvélemény elhangzott ugyan, ám a többség a hét elején lényegében elfogadhatónak vélte a rendelkezéseket. Azt nem tudni, hogy a döntési folyamat és az adminisztráció mikor zárul le, ám valószínű, hogy a jövő hét elején ez nem történik meg, szeptember 16-án és 17-én, az őszödi beszéd kiszivárgásának hetedik évfordulóján ugyanis az AB nem tart teljes ülést.
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon egyelőre nem tudtak beszámolni arról, hogy a 2011. évi semmisségi törvény alapján hány büntetőper felülvizsgálatát végezték el és milyen eredménnyel. Úgy tudjuk, jelenleg több mint húsz eset tanulmányozása zajlik.
További részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában
