Maga a találkozó ténye lehet a legnagyobb eredménye a Trump–Putyin csúcsnak – vélekedett lapunknak Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, aki nem gondolja, hogy bármelyik fél is feltételeket diktálna.
Először is, hogyha megfigyeljük, hogy a két fél hogyan kommunikál, mindkettő próbálja azt elmondani, hogy a másik kezdeményezte a találkozót, ők pedig csak elfogadták vagy nyitottak rá
– mutatott rá a kutató, hozzátéve, hogy több szakértő ebből azt a következtetést vonja le, hogy nagy valószínűséggel magát a találkozó megtörténtét „adhatják majd el” átütő sikerként. Most vagy egy viszonylag gyorsan összerakott találkozóról van szó, vagy lehetett már egy korábbi megállapodás régebbről arról, hogy valamikor találkoznak, és ezt most előrébb hozták valamivel – vázolta a lehetséges verziókat Seremet Sándor, aki szerint ilyen találkozókat általában akkor szoktak szervezni, amikor már valamilyen eredményt tudnak felmutatni a felek.
Nekem most az a gyanúm, vagy inkább félelmem, hogy olyan nagy eredményt, ami tényleg átütő sikert jelentene, most nehéz lesz felmutatni, úgyhogy szerintem magát a találkozót fogják megpróbálni ennek a sikernek eladni, mint egy új fázis megnyitását a háború lezárása felé
– fogalmazott a szakértő. Oroszország számára ráadásul nem csupán az orosz–ukrán háború kérdése fontos, ők a háborút az orosz–nyugati kapcsolatok egyik tüneteként, igaz, a legfájóbb és legakutabb tüneteként kezelik – hívta fel a figyelmet. Az oroszok több más globális problémát is szeretnének megoldani a maguk számára, és nem lehet tudni, hogy ilyen téren az Egyesült Államok és Donald Trump mennyi mozgásteret tud magának hagyni – tette hozzá. Szintén nehéz megmondani, hogy melyik fél számára bír nagyobb fontossággal a személyes megbeszélés, hiszen korábban mindkét fél hangot adott a nyitottságának a találkozásra, ráadásul telefonon viszonylag gyakran beszélnek egymással, Trump első elnöksége idején pedig személyesen is találkoztak – mutatott rá Seremet Sándor.
Szerintem ez egy logikus következménye az eddigi egyeztetéseknek és tárgyalásoknak, csak valószínűleg előre hozták a válság kezelése érdekében. Itt komoly gazdasági érdekek is kockán forognak
– emelte ki a szakértő, hozzátéve, hogy a Trump által Oroszország, illetve kereskedelmi partnerei felé belengetett vámok magának az Egyesült Államoknak is fájhatnak, így valószínűleg Trump szívesen elkerülné a bevezetésüket.
Lehet, hogy a találkozó által a vámok a bevezetését ki lehet tolni, így mindkét fél időt nyer saját érdekeinek megfelelően. Ehhez a alapot pedig egy valamilyen részeredmény felmutatása adhatja, ami után további egyeztetéseket írnak elő, amelyek a további stratégiai jelentőségű ügyek megoldását lesznek hivatottak elérni
– húzta alá. Az oroszok tisztában vannak azzal, hogy nekik is adniuk kell valamit Trumpéknak annak érdekében, hogy ne szakadjon meg ismét a kapcsolat, a kommunikáció, amely a két nagyhatalom viszonyát rendezni próbálja – mondta Seremet Sándor. Ukrajna mellett olyan további témák is előkerülhetnek, mint például a sarkvidékkel kapcsolatos érdekütközések kérdése, vagy épp a közel-keleti helyzet.
Nehéz ezt most előre jelezni, jósolni pedig nem jó ilyen ügyekben. Rengeteg téma lenne, amiről beszélniük kellene, és nem tudni, hogy mennyi ideig fog tartani az az egyeztetés és milyen hangulatban fog zajlani
– mutatott rá a szakértő. Hiába mondják, hogy a két elnök között lehet valamilyen „kémia” vagy kölcsönös megértés, a nagypolitika nem a személyes szimpátián múlik, hanem az érintett országok gazdasági, biztonsági és stratégiai érdekein – magyarázta. Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban az mindenképpen pozitív fejleménynek mondható, hogy a felek leülnek egymással beszélni.
Mindenképpen jó az, hogy Oroszország, mint az érdekeit érvényesíteni kívánó az agresszor, és az Amerikai Egyesült Államok, amely magát a világbékének a garantőreként tartja számon, és Ukrajna támogatói közül a legerősebb megpróbál valamilyen egyezségre jutni. Nem biztos, hogy a találkozó után másnap vége lesz a háborúnak, de előfordulhat, hogy valamilyen korlátozások történhetnek a háború eszköztárban. Létrejöhet akár egy részleges fegyverszünet, egyes vélemények szerint a felek felfüggesztik a kölcsönös mélységi légitámadásokat így a harci cselekmények a közvetlen frontvonalra korlátozódnak
– vázolt egy lehetséges forgatókönyvet Seremet Sándor.
Oroszország többször elmondta, hogy neki megvannak a háborús céljai, és ezeket a célokat vagy tárgyalásos úton vagy ha ezek meghiúsulnak, akkor a harctéren éri majd el
– hívta fel a figyelmet egy másik fontos tényezőre, hozzátéve, hogy az oroszoknak elég komoly igényei vannak, és ezeknek még egy részét sem sikerült teljesen elérniük.
Képezheti például alku tárgyát, hogy az oroszok megállnak valahol, cserébe Ukrajna valamilyen formában nem hivatalosan, de mondjuk ideiglenesen elfogadja a megszállást azokon a területeken, amelyek nem ukrán fennhatóság alatt vannak, de ennek egyelőre semmilyen alapját nem lehet látni. Egyelőre csak jóslás vagy spekuláció, aminek ilyen témakörökben nincs helye
– vetett fel egy másik lehetséges kimenetet a szakértő. Hasonló lehetőséget vázolt fel egy a BBC-nek adott interjúban Petr Pavel cseh elnök, aki korábbi vezérkari főnökként a katonai realitásokat is átlátja. Pavel szerint a vérontásnak csak tárgyalások útján lehet véget vetni, ehhez pedig rá kell venni az orosz államfőt, hogy tárgyaljon, még ha ennek az is az ára, hogy Ukrajna egyes részei orosz megszállás alatt maradnak, anélkül, hogy elismernék Oroszország igényét ezekre a területekre.
Nem mondanám azt, hogy ez a találkozó áttörést fog hozni. Valamilyen részeredményekre lehet számítani, de azt, hogy másnapra befagy a front, és utána már csak tárgyalások lesznek, egyelőre korai lenne elvárni ettől a találkozótól. Felelőtlenség lenne jóslatokba bocsátkozni a lehetséges eredményekről
– összegzett a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, az Eurázsia Központ kutatója.
Borítókép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: Getty Images via AFP)
