Meghamisították a tényeket, az áldozatokból csináltak tetteseket

Október 23-án lesz hat éve, hogy a rendőrség rátámadt a Gyurcsány-kormány ellen tüntetőkkel összeeresztett, a forradalmat ünneplő tömegre. Mi történt azóta?

Az ellenzéki pártok mellett civilek is igyekezték segíteni a jogtalanul fogva tartott vagy megvádolt embereket, így a Nemzeti Jogvédő Alapítvány is. A Civil Jogász Bizottság pedig saját jelentést is készített az eseményekről.

Kártérítési perek

Sorra indultak a rendőrség elleni kártérítési perek, de az első ítéletre így is 2008 februárjáig kellett várni. Ekkor a bíróság első fokon félmillió forintot ítélt meg egy október 23-án tonfával fejbe ütött, megbilincselt, majd két napig szabálysértési őrizetben tartott férfinek. Kollár Tibor kártérítési perének egyik tárgyalásán derült fény arra is, hogy a 2006 őszén tömegesen alkalmazott, súlyos keringési panaszokat és nagy fájdalmat okozó műanyag bilincseket csak jóval az események után rendszeresítették. Az ügy végül 2009 nyarán ért véget a Legfelsőbb Bíróságon, Kollár Tibor egymillió forintot kapott.

Az első jogerős kártérítési ítéletet 2009 októberében szabta ki a bíróság. H. Attilának félmillió forintot ítéltek meg. Ő a Nádor utcában egy földre taszított nőt akart fölsegíteni, amikor berántották a sorfal mögé, hasba rúgták, megbilincselték, majd a Gyorskocsi utcába szállították.

Elhallgatta és meghamisította a korábbi kormány

A kormányváltás után ezért Orbán Viktor megbízta Balsai István későbbi alkotmánybírót, hogy tárja fel a jogsértéseket. „A 2006. őszi súlyos jogsértések körülményeit négy évig nemcsak elhallgatta, hanem meg is hamisította a korábbi kormányzat. Eközben az áldozatokból csináltak tetteseket, és nem volt remény arra, hogy kiderüljön az igazság” – emlékezett vissza Balog Zoltán a Balsai-jelentésből készült könyv bemutatóján.

A kormány a károsultnak kártérítéséről is gondoskodott: 2012 tavaszáig 149 károsultnak összesen 270,5 millió forintot fizettek ki a 2006 őszén elszenvedett sérelmeikért. Ebből már 2010. október 23-ig átutaltak 165,472 millió forintot. A legnagyobb összegű, 28 millió forintos kártérítést az az ember kapta, akinek egy gumilövedék maradandó szemsérülést okozott, öt műtétet kellett elvégezni rajta.

A kártérítés mellett a már elítélt civileket is segítette a kabinet, ennek érdekében fogadta el a parlament 2011 márciusában a semmisségi törvényt. Eszerint a bíróságoknak hivatalból felül kellett vizsgálniuk és semmissé kellett nyilvánítaniuk azokat az ítéleteket, amelyeket kizárólag rendőri jelentések és tanúvallomások alapján hoztak. A törvény 22 embert érint, a tárgyalásokat azonban másfél éve felfüggesztették, miután több bíró és jogvédők megtámadták a jogszabályt az Alkotmánybíróságnál, ahol máig sem bírálták el a jogszabályt.

Senki sem volt elöl, senki sem látott semmit

Ha lehet, még ennél is nehezebb a bántalmazó rendőrök esete. A Fővárosi Főügyészség és a Budapesti Nyomozó Ügyészség közös sajtótájékoztatón jelentette be 2007 szeptemberében, hogy mintegy 40 rendőrnek kell bíróság elé állnia az őszi zavargások során tanúsított magatartása miatt. Az október 23-án történtekkel kapcsolatban 27 rendőrt azonosítottak és közülük 18 ellen emeltek vádat – közölték.

Mint Falvai Zsolt, a Budapesti Nyomozó Ügyészség akkori vezetője elmondta, az esetek feltárásának, az elkövetők azonosításának az volt a fő akadálya, hogy a fegyveres testület tagjai nem viseltek azonosító jelet, noha ezt a törvény előírja. A helyzetet komplikálta, hogy a tettesként számításba vehető személyek nem kötelesek önmagukra terhelő vallomást tenni, s a többi rendőr sem volt közlékeny. Akadt olyan alegység, amelyiknek az összes tagját kihallgatták. Ők valamennyien azt vallották, az eset idején a középső és a hátsó sorban szaladtak. Eszerint az első sorban nem volt senki, a sérelmet szenvedő civil személy pedig önmagát bilincselte meg – emelte ki Falvai.

A rendőrök ellen indított perek mind ezzel a problémával találták szemben magukat: az egyenruhások közül szinte senki sem volt hajlandó társaira vagy elöljáróira vallani. Ezt a körülményt emelte ki Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője is, akit azonosítószámot nem viselő rendőrök úgy megvertek október 23-án, hogy a politikus nem is emlékezett az esetre. Ügyében 2011 novemberéig kellett várni a jogerős ítéletre, egy rendőr bűnsegédként testi sértés és hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás, társa pedig bűnpártolás miatt kapott jogerősen egy év, két évre felfüggesztett szabadságvesztést. A politikusnak nem esett jól az ítélet, mint mondta: megverése ügyében legalább húsz-harminc másik rendőrnek kellett volna a vádlottak padján ülnie, hamis tanúzásért is akár. „Nem is beszélve a rendőri vezetésről vagy a politikai felelősökről, ők felelnek ugyanis a 2006-os állapotokért, nem a közrendőrök" – mondta.

Vannak felvételek

Bár a rendőrök hallgattak, a számtalan tévéfelvétel azért sokszor segített az elkövetők beazonosításában. Ráadásul akaratukon kívül olykor maguk az egyenruhások is dokumentálták a jogsértéseket, amikor a tüntetőket videózták. Az egyik, a Hír TV birtokába került felvételen egy fotózó járókelő látszik. Nem lépett fel támadólag, nem dobált köveket – mégis rálőttek, és közben hangosan biztatták egymást. („Lődd meg ezt a f szopót!”) A férfi később jelentkezett a tévénél, és megmutatta a fotóit: azon látszanak a gyülekező rendőrök, majd a sorfal.

A puskás rendőrök – mint azt a Balsai-jelentés is megállapította – közelről adtak le célzott lövéseket a súlyos sérüléseket okozó gumilövedékkel. Amelyből egyébként annyit használtak, hogy 23-án kifogytak belőle, így a honvédségtől kértek eszközöket. Így kerültek a rendőrök kezébe éles lőfegyverek is (puskagránáttal felszerelt gépkarabélyok).

Gergényit és Benét is meggyanúsították

A Balsai-jelentést végül 2012 márciusában fogadta el az Országgyűlés. A dokumentum tartalmazta Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felelősségének kérdését is: vele kapcsolatban terrorcselekmény gyanúja merült fel. A kormány ezt követően, májusban tájékoztatott a rendőrök ellen indított eljárásokról. Eszerint fegyelmi eljárás 47 emberrel szemben indult, közülük hetet már jogerősen elmarasztaltak: négyen feddésben részesültek, egy rendőr megrovást kapott, egynek meghosszabbították a rendfokozati várakozási idejét, egynek pedig megszüntették a szolgálati viszonyát. Három rendőr esetében még nem volt még jogerős döntés.

Büntetőeljárás 71 rendőrrel szemben folyt, közülük 13-at már jogerősen elítéltek: két embert letöltendő, kilencet felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a bíróság, kettőt pedig próbára bocsátott. A büntetőeljárás 15 rendőr esetében még folyamatban van. A jogerősen elmarasztaltak közül akkor még tízen rendelkeztek aktív szolgálati jogviszonnyal, a belügyminiszter szerint viszont már nem sokáig. A Balsai-jelentésben a 2006. október 23-án történtekkel összefüggésben név szerint megemlített 26 vezető beosztású személy közül 16-an már nem dolgoznak a rendőrségnél – közölte akkor a belügyminiszter.

Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese 2011 októberében egy parlamenti kérdésre adott válaszában tudatta, hogy az ügyészségen három szálon folyik a nyomozás. A Központi Nyomozó Főügyészség jelenleg 14 egyenruhást gyanúsít a 2006 őszi események kapcsán, elöljárói intézkedés elmulasztása bűntett miatt, többek között Bene Lászlót és Gergényi Pétert, az akkori országos és a budapesti rendőrfőkapitányt is. Ez ügyben még a fideszes Gulyás Gergely 2010-es feljelentése után indult nyomozás.