Az Hagia Szophia székesegyház akkor már ezer éve volt Bizánc büszkesége, és hiába vesztett folyamatosan hatalmából, mégis ezeréves volt, a dölyfös görögök pedig biztosak voltak abban, hogy Isten nem fogja engedni, hogy a törökök betegyék ide a lábukat. 1453. június elsején a szultán személyesen is részt vett azon a pénteki nagyimán, amelyet a mecsetté átalakított keresztény bazilikában tartottak. További ötszáz évnek kellett eltelnie, hogy az oszmánok nagy birodalma is összeomoljon, a székesegyház pedig múzeummá váljon.
Bülent Arinc török miniszterelnök-helyettes szerint az Hagia Szophia ma is mecset, legalábbis így beszél róla. „Egy szomorú Hagia Szophia mellett állunk, de remélem, látni fogjuk mosolyogni” – utalt a jövőre a politikus, amikor a múzeum újra vallási szerepet kap majd, miközben szóban óvakodott ezt kijelenteni. Isztambul egy kicsit ma is Konstantinápoly, Törökország pedig egy picikét még ma is az Oszmán Birodalom, ha az emberek érzelmeit nézzük. A török kormány pedig nem kívánja ezt a témát a kelleténél is jobban előtérbe helyezni, ha már azzal vádolják az AKP-t 2002-es hatalomra kerülése óta, hogy iszlamista programot valósít meg demokratikus köntösben. Bülent Arinc szavait azonban mégis úgy lehet értelmezni, hogy az Hagia Sophiát ismét imaházzá alakítanák át, ha már örömét fejezte ki afölött, hogy Trabzonban és Iznikben egy-egy ugyanilyen nevű intézmény újra mecset lett.
Recep Tayyip Erdogan kormányfő szerint az isztambuli Hagia Szophiát nem kellene megváltoztatni, ám a török légitársaság magazinja rámutatott, egyáltalán nem is szabadott volna a mecsetet múzeummá átalakítani. Az Hagia Szophiával a fő probléma valószínűleg az, hogy túlságosan híres, emellett szimbólumként is lehet használni. Mecsetté való visszaalakítása azt mutatná, hogy az AKP irányította Törökország mégis az oszmán múlt felé kacsingat, szólna az Európai Unió is a vallásos érzések tiszteletben tartásáról meg annak hiányáról, és mindenki számára kiderülne, hogy a történelem rettentő régi eseményeit sem szabad elfelejteni. Görögország azonnal hivatalosan tiltakozott, arra hivatkozva, hogy a keresztények vallási érzelmeit sértik a régi templomaik átalakításáról szóló bejelentések. De nem csak erről van szó. Iznik csak a törökök számára mond valamit, mi Niceaként ismerjük, az egyházi zsinat helyszíneként, de Kis Mukk is itt született.
Csúnyán elbánt a történelem velünk, keresztényekkel, és velük, mozlimokkal is. Egymást csapkodtuk szorgalmasan évszázadokon át, majd felvilágosodtunk, elhagytuk a birodalmat, a királyt, a vallást, hogy most, a XXI. század elején ugyanazokkal az ősrégi aggodalmakkal szembesüljünk, mint akár ezer éve. A hitehagyott és szélsőségesen szekuláris Európa az ő szemükben keresztes hadsereg is lehet, mi pedig úgy tekintünk rájuk, mint görbe handzsárt szorongató janicsárokra, akik bántani akarják a templomainkat. Pedig egyik sem igaz, csak régi sztereotípiák, amelyeket az aktuális uralkodó elit mindig kihasznált. Mert ha mecsetté alakítják át az Hagia Szophiát, Törökország büszke lesz, ez az érzés pedig befolyásra és lírára is váltható.
