A kulturális tárcánál 1997-ben külön államtitkárság alakult a Seuso-ügyre, ám azt 2006-ban felszámolták. Szabadbattyánban 1993 és 2006 között feltártak egy késő római palotát, amelynek tulajdonosát a régészek gazdag főúrként azonosították, akinek a neve: Seuso. Az oszlopcsarnokos palota képét a Seuso-tál, a műkincsgyűjtemény legismertebb darabja is őrzi, ennyit tudhatunk: az ásatás dokumentációját azon nyomban titkosították.
A magyar állam még akkor sem mondott le követeléséről, amikor 2012-ben Zelnik József műgyűjtő ezt javasolta annak fejében, hogy megvásárolja a Seuso-kincseket. Jól tette. Az a brit testvérpár ugyanis, amelyik a gyűjtemény hét darabját átadta Magyarországnak 15 millió euró fejében (eddigi költségeinek kompenzációjaként), az igazságot jobban szereti a pénznél.
A Seuso-kincseket mai áron számolva százmillió euróért árulta Lord Northampton.
