A kormányfő tájékoztatása szerint „Magyarország családi ezüstjének” visszaszerzési költsége 15 millió euró volt, az 1990-es kikiáltási ár mai értékének egyharmada. „Ha a mienk, jobb, ha nálunk van, mintha másnál. Ezért is döntöttünk a hazahozataláról”, amely a múlt hét végén történt meg – fogalmazott Orbán Viktor, aki azt mondta: ha egy országnak van ereje és tekintélye, akkor képes visszaszerezni azt, ami az övé.
A miniszterelnök kérdésre válaszolva kalandos történetnek nevezte a visszaszerzést. Az ezt célzó tárgyalásoknak – mondta – két „főszereplője” volt, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A hazaszállítás biztosításáért a kormányfő köszönetet mondott Hajdu Jánosnak, a Terrorelhárítási Központ főigazgatójának.
Baán László a tájékoztatón történelmi pillanatként jellemezte a kincsek visszaszerzését, amelyek szombattól – három hónapon át – tekinthetők meg ingyenesen az Országházban, később pedig várhatóan a múzeumi negyed „ékkövei lesznek”. Hozzátette, a tizennégy darabos dísztárgyegyüttesnek a fele került most haza, köztük a legfontosabb darab, a névadó Seuso-tál.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke azt mondta, a magyar tudomány számára óriási jelentősége van a kincs hazakerülésének, hiszen így kutathatóvá válik, a tudományos élet pedig mindent meg is tesz majd e kutatások elvégzéséért.
A rövid nyilatkozatok után Orbán Viktor, Baán László és Pálinkás József leleplezte a hét alkotást.
Baán László szerint idő kérdése, hogy a Seuso-kincs többi ismert darabja is visszakerüljön Magyarországra. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója arra is látott esélyt, hogy akár az időközben elkallódott vagy valamilyen módon nyilvánosságra került kincsekkel egészüljön ki a páratlan lelet.
Baán elmondása szerint a kincseket szárazföldi úton, a Terrorelhárítási Központ közreműködésével szállították Londonból Magyarországra, de további részleteket nem közölt. Azt azonban megerősítette, hogy a szállítást rendkívüli biztonsági intézkedések kísérték.
A vitatott eredetű, római kori (IV. századi), 65,5 kilós, szokatlanul nagy tisztaságú ezüst dísztárgyegyüttes egy, a Balatonnál, a mai polgárdi szőlőhegyen élt módos római polgár, talán magas rangú hadúr tulajdonában lehetett, aki egy barbár betörés alkalmával rejthette el a kincseket. Mint az köztudott, a Dunántúl Kr. e. 12 óta volt a Római birodalom része.
Ma már azt is tudjuk, hogy nem csak egy korábban ismert 14 vagy 15 darabos gyűjteményről van szó: egy Halim Korban nevű műtárgykereskedő leveléből tudni, hogy 187 ezüstkanálról, 37 ivócsészéről és 5 tálról is szó van, illetve 16 olyan további tárgyról, amelyek közül az egyiken Nagy Konstantin portréja található. A különböző források összesítése alapján legalább 248 darabból állhat a Seuso-kincs, de már az eddig ismert, illetve a most hazakerült kollekció is egyedülálló gyűjtemény. Bővebben a kincsről>>>
