Legutóbb a 2002-es kormányváltás után jelentkezett egy külföldi befektető, hogy plázává varázsolja az állami tulajdonban lévő műemléket, ha megkaphatja kilencven évre. Szerencsére ebből sem lett semmi, bár nem sokon múlt.
A hasznosítási elképzelésekhez hasonlóan a határidők is változatosak voltak: volt, hogy 1996-ra, a millecentenáriumra ígérték a Várkert bazár rekonstrukcióját, ám 1996 januárjában az újságok már arról tudósítottak: Buda, Pest és Óbuda egyesülésének 125. évfordulójára, 1998-ra születhet újjá.
Addig sem történt egy kapavágás sem, bár 1996 mégis fontos dátummá vált a műemlékegyüttes történetében: ekkor került fel a világ legveszélyeztetettebb műemlékeinek a listájára. Ami a Duna-part részeként egyik világörökségünk is.
Az Ybl Miklós tervei alapján, 1882-ben megépült reneszánsz épületegyüttes – Than Mór és Scholtz Róbert freskóival, Fessler Leó és Huszár Adolf szobraival – ekkor már évtizedek óta a pusztulásé volt. A második világháborúban a királyi palotával, várkerttel egyetemben súlyos sérüléseket szenvedett, rekonstrukciója 1960-ra fejeződött be. Kedves epizód az ötvenes évekből: a bejáratot őrző baloldali oroszlánt a szobrász kétszer faragta ki, mert az első változattal elégedetlen volt.
Ennél jóval ismertebb történet az ifjúsági parké, amelyet 1961-ben itt hozott létre a budapesti KISZ-bizottság. Az esztrádműsorokat idővel felváltották a beatzenekarok fellépései, majd a rock nagyjaié. S miközben a pártbizottság és a KISZ a szocialista társadalmi normákat őriztette az Ifjú Gárdával a főváros idővel legsikeresebbé vált koncerthelyszínén, az épületegyüttes fejlesztésére, karbantartására egy fillért sem költöttek.
A pénzt csak kivették innen, vissza semmit sem forgattak: egy 1980-as baleset után végül 1984-ben zárták be az életveszélyessé vált ifiparkot. A főváros szívében, mindenki szeme láttára évtizedekig pusztulni hagyni egy városképi szempontból is kiemelkedően jelentős műemléket: ez sok országban nehezen elképzelhető, nálunk megtörténhetett. S bár voltak olyan döntéshozóink, akiket ez nem érdekelt vagy csak zavart egy kissé, voltak olyanok is, akiket – építészekkel, urbanistákkal, műemlékvédőkkel egyetemben – a Várkert bazár sorsa sosem hagyott nyugodni. Még akkor sem, amikor épp minden reménytelennek tűnt.
