Gennyes elfertőződés volt a főváros bőrén az egykor mámorítóan szép Várkert bazár, vagyis a Lánchíd és az Erzsébet híd közti budai felső rakparti szakasz közepén húzódó épületsor, amit elképesztően gyorsan, szakszerűen és lélegzetelállító végeredménnyel rekonstruált EU-s társfinanszírozással a kormányzat. Ráadásul a veszélyeztetett épületegyüttest a tervező Ybl Miklós születésének 200 éves fordulóján állították helyre. Nézze meg a rekonstrukció kezdeti képeit, és lássa a 2014. áprilisi állapotokat is második képgalériánkban, alább pedig a bazár történetét elevenítjük fel.
Ilyen volt:
Ilyen lett:
Az I. kerületi neoreneszánsz bazársort 1875 és 1883 között Ybl tervei alapján építették a fölötte elhelyezkedő királyi kertek reprezentatív lezárásaként a Duna felé. A szájhagyomány szerint Erzsébet királyné kedvéért emelték. Közepén 6 méter magas, árkádos üzletsor húzódott, szélein három lakóépületben királyi testőrség és szolgák kaptak elhelyezést, illetve a kor legjelesebb alkotóinak műtermei voltak itt.
Állaga csakhamar romlásnak indult, a második világháborúban súlyosan meg is rongálódott, 1960-ban valamennyire helyreállították, hogy a következő évtől megnyílhasson az ifipark. 1980-ig állandóan telt ház volt különféle hazai rockegyüttesek koncertjein, aztán a bejárathoz vezető kőfal leomlott, amiért be kellett zárni. Az egyre romosabb, életveszélyes hely 1984-ben „kómába esett”.
1996-ban a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolták, ekkor több terv is született a Várkert bazár felébresztésére, de csak a második Orbán-kormány lépett érdemben: 2011. november 8-án kormánydöntéssel tették egyértelművé, hogy a ciklusban elrendeződik a hányattatott örökség és környékének sorsa, revitalizációja, illetve „Vár 25” becenéven a Várnegyed hosszú távú (25 éves) fejlesztési koncepciójának is nekidurálta magát a kabinet. A kiemelt projekt 6,5 milliárd uniós pénzt „szerzett”, ehhez mintegy 2 milliárd forintnyi hazai közpénz társult. Kezdetben miniszteri, majd kormánybiztosként Zumbok Ferenc állt a projekt élén, majd tavaly októberi halála után L. Simon László vette kezébe az ügyeket.
Korábbi videós összeállításunk:
Az Ybl-féle arculatot a bazár megtartotta, ugyanakkor az új terekben megjelenik a mai építészeti gondolkodás. A Vízhordó-lépcső mellett mozgójárdát terveztek, egy „gyilokjárón” pedig a palota körbejárását tették lehetővé. Készül a 300 férőhelyes mélygarázs és a 900 négyzetméteres, multifunkciós közkulturális tér, aminek a bejárata déli irányból lesz, és a kertek gyakorlatilag teljesen lefedik. Az északi bazársor egybenyitott termeiben hungarikum termékeket is bemutató eladóteret hoznak létre. Az északi Testőrpalota kiállítóhelyeknek és előadóteremnek ad otthont. Az északi Öntőház udvart fiatalos közösségi térnek szánják, amely szabadtéri kulturális rendezvények és gasztronómiai események helyszínéül is szolgál és vendéglátóhelyek is várják a látogatókat. A munkálatok folyamán török és középkori kerámiák, használati tárgyak, ékszerek és fegyverek is a felszínre kerültek, ezeket a Budapesti Történeti Múzeumban állították ki.
A Várgondnokság Nonprofit Kft. által a budai Várbazár rekonstrukciójára és a kapcsolódó közösségi közlekedésfejlesztés komplex tervezésére kiírt nyílt közbeszerzést 2012 májusában a Középülettervező (KÖZTI) Zrt. nyerte. A közbeszerzési eljárást 2012 októberében írták ki, 2013 januárjában a nyertes Swietelsky-WHB konzorcium szerződhetett a Várgondnokság Nonprofit Kft.-vel és az I. kerületi önkormányzattal. Az állványzatot 2013. október közepén távolították el, ekkor lett kívülről látható az épületegyüttes végső formája. A rekonstrukció folyamán elsődleges szempont volt, hogy az épület legapróbb részleteit is megőrizzék és helyreállítsák. Ahol ez nem volt lehetséges, korabeli fotók és a helyszínen begyűjtött maradványok alapján dolgoztak a restaurátorok.
Az idei Ybl-emlékév egyik kiemelt eseménye a Várkert bazár átadása. Elsőként az Ybl Miklós által tervezett részeket, a második ütemben elkészülő neoreneszánsz kertet, az új építésű épületrészeket, a műemléki épületekben kialakítandó vendéglátó és kereskedelmi egységeket, valamint az Öntőház udvart adják át, ezeket a tervek szerint augusztus végétől látogathatja a nagyközönség.
A Várkert bazár 1987 óta a világörökség része.
