A kormány Klebelsberg Kunó szellemiségében fejleszti az oktatást

Klebelsberg Kunó egy konzervatív alapokon nyugvó, de modern szellemiséget sugárzó ember volt, akinek a magyarországi köznevelés nagy hálával tartozik – mondta Sipos Imre, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára az egykori oktatási miniszter születésének 150. évfordulóján tartott megemlékezésen és könyvbemutatón. Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke kiemelte: a mai kormányzat és a KK az intézmény névadójának elveit követi, ezért építettek meg vagy újjá ezernél több iskolát. Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója szerint Klebelsberg Kunó olyan alapokat fektetett le, amelyekre napjainkban is építhetünk, ezért hazánknak van jövője.

Fotó: Havran Zoltán

– Azt kell tennünk, ami a hitünk, a feladatunk és amit a legjobb tudásunk szerint meg tudunk tenni az oktatásért. Büszke vagyok magunkra és arra a munkára, amit elvégeztünk – mondta Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke a gróf Klebelsberg Kunó születésének 150. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen és könyvbemutatón a Klebelsberg-kastélyban. Mint az elnök hangsúlyozta, Klebelsberg munkássága és értékrendje mindenki számára minta, de óriási felelősség és feladat is. Követni kell azokat az értékeket, amelyeket Klebelsberg Kunó vallott minisztersége alatt, így a gyerekekhez minden eljut, ami nekik jár, attól függetlenül, hogy hova születnek. 

– A mai kormányzat és a KK ezt az elvet teljes egészében követi, melyre jó példa, hogy az elmúlt időszakban ezernél több iskolát építettek meg vagy építettek újjá, és szeretnének mindent megadni a gyerekeknek, ami szükséges a tehetségük kibontakoztatásához 

– fogalmazott.

Minden iskolába el fog jutni az Emlékezet és adósság – gróf Klebelsberg Kunó szerepe a magyar oktatásban című könyv (Fotó: Havran Zoltán)

Klebelsberg szellemét viszi tovább a Nemzeti alaptanterv

Szerinte nem egy lehet egy könyvben kiadni az elmúlt évek eredményeit, amelyek többek között a módszertani megújulásban születtek, ahogyan Klebelsberg Kunó alapelve is a gyakorlatiasabb oktatás bevezetése volt. Ezt a szellemiséget viszi tovább a mai Nemzeti alaptanterv, amely a gyakorlatias és élményalapú oktatáson alapszik, továbbá a Klebelsbergnek fontos testnevelésre is nagy hangsúlyt fektetnek, ami abban nyilvánul meg, hogy a tárgy mindennapos és kötelező lett. A KK elnöke megköszönte, hogy mindenki az egykori miniszter születésére létrejött rendezvénysorozat mögé állt, amelyből rengeteget lehetett tanulni, a Klebelsberg emlékére rendezett versenyek a gyerekeknek is élményt jelentettek. 

A ma bemutatott könyv hiánypótló kiadvány, a tankerületek minden iskolába el fogjuk juttatni, mert ez egy alapmű, aminek mindenhol helye van

– jelezte Hajnal Gabriella.

Klebelsberg Kunó elvei ma is élnek

Sipos Imre, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára úgy vélte: a klebelsbergi örökség olyan hatalmas, hogy sok rendezvényre van szükség a megismeréséhez. Klebelsberg Kunó hazánk történelmi jelentőségű vallás- és közoktatásügyi miniszter volt, akinek a személye és a munkássága ma is példaként szolgálhat a köznevelés- és oktatásirányításnak. A KK új kiadványából az derült ki, hogy felelősségteljes, elképesztő munkabírású, elhivatott ember volt, és kiválóan válogatta össze azokat a munkatársait, akikben emberileg és szakmailag is megbízott. 

Meghatározó értékteremtő elveket hozott a köznevelésbe, amelyeket ma is használnak és alkalmaznak, melyek közül az egyik legfontosabb a nemzeti identitástudat erősítése. Emellett a széles körű műveltség, az idegennyelv-oktatás megteremtése, az egészséges életmódra való nevelés és a testkultúra oktatásba emelése is az ő nevéhez fűződik, továbbá fontosnak tartotta az elitképzést és a tehetséggondozást amellett, hogy az össztársadalom szellemi színvonalának emelését tűzte ki célul. Mindezek napjainkat jelentősen meghatározzák, a mai magyar köznevelés sok tekintetben ebből indult ki, beleértve a határon túli magyarok oktatásával való törődést is. 

Klebelsberg egy konzervatív alapokon nyugvó, de modern szellemiséget sugárzó ember volt. Ötezer tanterem megépítése kötődik hozzá, Magyarország és a köznevelés nagy hálával tartozik a munkájának és a személyiségének 

– fejezte ki Sipos Imre.

Hős volt, akinek az adósai vagyunk

A rendezvényen bemutatták az Emlékezet és adósság – gróf Klebelsberg Kunó szerepe a magyar oktatásban című könyvet, melynek méltatásában Péterffy Balázs, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese kijelentette: a könyv címe nagyon kifejező. – A megemlékezésen túl abban is adósai vagyunk, hogy a KK nem foglalkozott eddig eleget a névadójával, pedig nem csak az adatszolgáltatás és a napi feladatok elvégzése az identitásunk. Klebelsberg Kunó adósai vagyunk azért is, mert munkásságának eléggé egysíkú az értelmezése az oktatásról és a nemzetpolitikáról alkotott markáns nézetei okán – állította. 

A magyar hazát nem a kard, hanem a magyar kultúra tarthatja meg és teheti mindörökké naggyá (Fotó: Havran Zoltán)

Hozzátette, a könyv egy tanulmánykötet, amelyben hat kutató írásait lehet olvasni, amelyek korábban előadás formájában már elhangzottak, emellett pedig tartalmaz egy Klebelsberg gondolataiból összeállított csokrot. Az egykori miniszter hivatásként élte meg a munkásságát, és hősnek tekinthető, mert a szellemi honvédelmet komolyan vette. A kiadványban található egy olyan képsorozat, amely Klebelsbergről kevésbé ismert fotókat ábrázol. A kötettel nem életrajzot akartak kiadni, hanem olyan témákat tárgyalnak benne, mint az elitnevelés és a külföldi magyar intézetek, Klebelsberg hatása a magyar sportéletre vagy az oktatáspolitikai alapelvei – beleértve a felsőoktatás rendszerét –, vagy a nemzetiségi népiskolák témaköre, valamint az, hogy Klebelsberg hogyan jelenik meg a tankönyvekben. 

– Ez a kiadvány abban is segít, hogy megértsük, mi volt a történelmi jelentőségű miniszter munkásságának logikai háttere és eszmerendszere, illetve hogy ez miért jelentős mind a mai napig. A magyar hazát nem a kard, hanem a magyar kultúra tarthatja meg és teheti mindörökké naggyá, ez a könyv ennek a lenyomata

– zárta gondolatait Péterffy Balázs, Klebelsberg Kunót idézve.

Államfői kvalitások

Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, Széchenyi-díjas történész leszögezte: a KK névadójának munkássága nem megkérdőjelezhető. Klebelsbergnek államfői kvalitásai voltak, mivel olyan elveket fektetett le, amelyekre hazája tudott alapozni. 

A történész szerint az volt az egykori miniszter legnagyobb cselekedete, hogy amikor belügyminisztersége után átvette a közoktatási tárcát, sikerült elfogadtatnia, hogy egy kifosztott, megcsonkított ország akkor képes felemelkedni, ha kiművelt emberfők vezetik. 

Munkájának eredményeként az írás- és olvasástudás terén hazánk többet lépett előre, mint a szomszédos államok, nálunk a népességben 80 százalék fölé nőtt az írni és olvasni tudók aránya, ami máshol 40-50 százalék között volt – részletezte.

Szakály Sándor szerint a nemzet felemelkedéséhez az oktatásba kell a legtöbbet fektetni (Fotó: Havran Zoltán)

A főigazgató felidézte: Klebelsberg korában természetes volt a mindennapos testnevelés, melyre törvény szerint a lóversenyekből szerzett jövedelem egy százalékát kellett fordítani. A volt miniszternek ezen a területen szerzett másik nagy érdeme a leventeintézmények létrehozása volt, ugyanis ezeknek köszönhetően jelentek meg az első vidéki sporthelyszínek. Megindultak a középiskolás sportbajnokságok, továbbá a kiemelkedő olimpiai teljesítmények gyökerei is a klebelsbergi időkbe nyúlnak vissza. 

Klebelsberg 57 évet élt és 57 évet áldozott Magyarországért, az a szerencsés politikus volt, akit mindenhol megválasztottak, ahol elindult. Felszabadított és az oktatáson keresztül felemelt egy nemzetet. 

– Ha azt akarjuk, hogy a nemzet felemelkedjen, akkor az oktatásba kell a legtöbbet fektetni. A tudomány, az oktatás és a művészet a nemzeti közösséget fogja össze, amiben csak egy mérce lehet a meghatározó: a minőség. Klebelsberg Kunó olyan alapokat fektetett le, amelyekre napjainkban is építhetünk. Ha a 21. században is együttműködőek vagyunk, akkor Magyarországnak van jövője

– vélekedett Szakály Sándor.

Borítókép: Sipos Imre (b), Hajnal Gabriella és Péterffy Balázs a Klebelsberg-kastélyban tartott sajtótájékoztatón és könyvbemutatón (Fotó: Havran Zoltán)