A valós pénzváltásnál bevett, s ott joggal alkalmazott árfolyamrésen ugyanis úgy keletkezett a pénzintézetnek nyeresége, hogy azért semmiféle szolgáltatást nem nyújtott. A felülvizsgálati döntés szerint az igazáért 2011 óta hadakozó Kásler házaspár és az OTP Bank közötti hitelszerződésnek semmis a vételi és az eladási árfolyamra vonatkozó két pontja, helyükre a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamára hivatkozót kell illeszteni.
A bank olyasmiért kért pénzt, amiért nem kérhetett volna, ezért ez az összeg visszajár. Törlesztőrészletről törlesztőrészletre át kell bogarászni az árfolyamkülönbségeket, aztán kitalálni, milyen módon számoljanak el a megkárosított ügyféllel. De mi tartott ezen ennyi ideig? Mit csinált évekig a pénzügyi felügyelet? Miért kellett az ügynek még az Európai Unió Bíróságát is megjárnia?
Káslerék cipőjében több százezer devizahiteles járhat. Számukra a mostani döntés automatikusan semmit sem jelent, de abban bízhatnak, hogy jogegységi határozatában – ez akár már június 16-án megszülethet – a Kúria a mostani ítélet szellemében határoz majd az árfolyamrés kérdésében. Ha így lesz, minden devizahiteles bizton számíthat rá, hogyha perre viszi a maga árfolyamréses szerződését, nyerni fog.
De több százezer ember mégsem mehet perre egyszerre, mert akkor biztosan megáll az élet az amúgy is túlterhelt bíróságokon. Az érintettek joggal várhatnák el, hogy a bankok, ha már egyszer olyasmiért kértek pénzt, amiért nem adtak cserébe semmit, elébe menjenek a folyamatoknak, és már most kijelentsék: amennyiben a Kúria úgy dönt, azonnal hozzálátnak a jogtalanul beszedett pénzek rendezéséhez – minden érintett ügyfelük esetében. Automatikusan, ahogy a pénzt is beszedték. De erről, legalábbis lapzártánkig, még nem esett szó.
Az OTP szerint csupán egy olyan kérdés jogi megítélése tisztázódott, amelynek „nincs érdemi hatása sem a konkrét ügyben fennálló hiteltartozásra, sem általában a deviza- alapú hitelszerződésekre”, s a Káslerékkel szembeni jogszerű követelésüket – külön kihangsúlyozva, hogy nem fizető, végrehajtás alatt álló ügyfélről van szó, mintha ez számítana! – a másodfokú ítélet kihirdetése után már amúgy is csökkentették. Arra viszont nem tértek ki, hogy a többiekkel mi lesz. Mint ahogyan a Magyar Bankszövetség sem, amely a Kúria jogegységi határozatáig „nem kíván” nyilatkozni az ügyben. A színfalak mögött ugyanakkor komolyan mehet a matekozás, hiszen jelentős összegekről, a teljes követeléstömeg akár egy százalékáról is szó lehet. A piac is érzi, hogy nem babra megy a játék, mert az ítélet hírére beszakadt az OTP tőzsdei árfolyama.
A kormány régóta szeretné végleg rendezni a devizahitelesek helyzetét, és már eddig is sok mindent tett az ügyben, gondoljunk csak az árfolyamrögzítésre. A jogegységi határozat minden bizonnyal új eszközt ad majd a jogalkotók kezébe, akiknek ugyanakkor nemcsak a devizahitelesek, hanem a velük ellentétben forintban eladósodottak, a bankrendszer és a forint árfolyamának védelmére is tekintettel kell lenniük. Nem lesz könnyű dolguk.
