A Kásler-ügyben érvénytelenek az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses rendelkezések – mondta ki a Kúria kedden. A Kúria felülvizsgálati döntése szerint a Kásler házaspár és az OTP közötti devizahitel-szerződésnek érvénytelen az a két pontja, amely a vételi és az eladási árfolyamra vonatkozik, és ahelyett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindenkori hivatalos árfolyamát kell alkalmazni. Egyebekben a vitatott szerződés érvényben marad.
Ebben az ügyben a Kúria kizárólag a Kásler házaspár szerződéséről döntött.
Az árfolyamrés a hazai devizaperek egyik sarkalatos kérdése. A bankok az elmúlt időkben a jelzálogalapú devizakölcsönöket gyakorta devizavételi árfolyamon, forintban folyósították, az adósoknak pedig a havi részleteket eladási árfolyamon kellett törleszteniük. A különbözet sokszor jelentős összegre rúgott, s aránytalan terheket rótt a hitelfelvevőkre. A hazai igazságszolgáltatás eddig nem tudta végérvényesen eldönteni, hogy ez tisztességes, jogszerű volt-e, vagy sem.
Tavaly december 16-i jogegységi határozatában a Kúria is nyitva hagyta a kérdést. Arról viszont határozott, hogy a forintban folyósított devizaalapú kölcsönök devizakölcsönnek minősülnek, s ezeket pusztán az árfolyamváltozás miatt nem lehet érvénytelennek nyilvánítani. A különbözetet az adósoknak kell fizetniük. Az árfolyamrés alakulása és az egyoldalú szerződésmódosítás az alaposan megnövekedett törlesztőrészleteknek csak a kisebb részét teszi ki, a nagyobb hányad magából az árfolyamváltozásból adódik.
Az ügyben érintett Kásler házaspár 2008-ban devizában nyilvántartott, jelzálog típusú kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződésben kikötötték, hogy a kölcsön összegének svájci frankban való megállapítása a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamán történt, ugyanakkor az egyes fizetendő részletek forintösszegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes eladási árfolyamon kellett meghatározni. A Kásler házaspár megtámadta a magyar bíróságok előtt ez utóbbi kikötést, a feltétel tisztességtelen jellegére hivatkozva.
2012-ben a bíróság Káslerék javára ítélt, de ezt az ítéletet az OTP megtámadta a Kúrián. A Kúria nem tudott döntést hozni, ezután az Európai Unió luxemburgi bíróságához fordult.
Április végén az unió bírósága kimondta: a nemzeti bíróság a szerződéses felek közötti egyensúly helyreállítása és a szerződés érvényességének fenntartása céljából helyettesítheti a tisztességtelen szerződési feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével.
A Kúria májusban kapta vissza az Európai Bíróságtól a Kásler-ügy iratait. A magyar ítélkező fórum így – a luxembourgi iránymutatások alapján – folytatta a másfél éve felfüggesztett polgári eljárást.
A Kúria június 16-án jogegységi döntést hozhat több, devizahitellel kapcsolatos kérdésben – jelentette be Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője kedden Budapesten a Kásler kontra OTP per tárgyalását követően tartott sajtótájékoztatón. Wellmann kifejtette: azokat a pontokat érinti majd a jogegységi döntés, amelyek a 2013 decemberében közzétett, előző jogegységi határozatból kimaradtak.
Négy olyan kérdést mérlegel majd a Kúria Polgári Kollégiuma, amelyek a szerződési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatosak. Megvizsgálják, hogy a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés mint szerződéstípus tisztességtelen-e a tekintetben, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli, valamint a pénzintézet, az árfolyamkockázattal kapcsolatos, esetlegesen tévesen adott tájékoztatása miatt tisztességtelen-e a szerződés.
A Kúria vizsgálja továbbá, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás milyen körülmények között felel meg az átláthatóság követelményének, valamint azt is, hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen-e – közölte Wellmann. Hozzátette: nincs garancia arra, hogy már június 16-án lesz döntés, de reméli, hogy még az ítélkezési szünet előtt megszületik a jogegységi határozat, amely kötelező minden magyar bíróságra.
Wellmann kérdésre válaszolva hozzátette: a devizahitelesek problémájának végleges megoldását a jogegységi döntést követő jogalkotási lépésektől lehet remélni.
A Magyar Bankszövetség a jogegységi döntés megszületése előtt nem kíván nyilatkozni – mondta Sütő Ágnes, a szervezet kommunikációs vezetője az MTI-nek a Kúria döntését követően.
Az OTP Bank elfogadja a Kúria keddi döntését a Kásler kontra OTP perben. A döntéssel az OTP szerint ugyanakkor egy olyan kérdés jogi megítélése tisztázódott, amelynek nincs érdemi hatása sem a konkrét ügyben fennálló hiteltartozásra, sem általában a deviza alapú hitelszerződésekre – közölte a pénzintézet.
Az OTP közleményében kifejti: a Kúria döntése alapján a feleknek visszamenőlegesen el kell számolniuk, amely összegszerűségét tekintve kevesebb mint egy százaléka a teljes hitelösszegnek, amit sem az adós, sem a Kúria nem vitatott. Az OTP Bank a jogszabályoknak megfelelően már korábban, a másodfokú jogerős döntés nyomán csökkentette azt a jogszerű követelését, amelynek – a hitel visszafizetését nem teljesítő ügyfelével szemben – kénytelen végrehajtás útján érvényt szerezni.
Magyarországon nincs precedensjog, tehát a különböző perekben hozott ítéletek nem vonatkoznak minden további ítéletre, különösen nem minden szerződésre – emeli ki az OTP, hozzátéve, hogy ahogyan az Európai Unió Bírósága is kimondta, minden egyes esetben külön vizsgálni kell az egyedi szerződés megkötésének körülményeit, mint a tisztességtelenség megítélésének egyik feltételét.
