A terror voltaképp a félelemkeltés gyakorlata, a terrorista pedig akkor éri el a célját, ha a társadalom retteg. Ezt pedig úgy valósítja meg, hogy az ismeretlenségből lecsap, s elterjed az az érzés, hogy senki sehol sincs biztonságban. A félelmet gerjeszteni kell, folyamatosan nyomás alatt tartani a lakosságot, újabb és újabb, egyre brutálisabb módon kinyilvánítani, hogy erősek vagyunk, és hajlandók bármire, hogy végül mi győzzünk. Az Iszlám Állam ebből a szempontból tökéletesen működő terrorszervezet, talán túlzottan is tökéletes.
A jéghideg, minden emberségből kivetkőzött pokolhorda videón rögzíti, ahogy egy késsel lefejezi az amerikai tudósítót, Nyugaton pedig mindenki azonnal James Foley szülőjének, gyermekének, vagy magának Foleynak érzi magát. Következésképp fél, s nagyjából azt mondja: Atomot a rohadékoknak! Ez hallatszik a kocsmai beszélgetés szerepét átvevő internetes fórumokon, de a fősodratú médiában is. Öljük meg őket, folyjon a vérük a sivatagba!
Ez pedig ízig-vérig az Iszlám Állam által áhított cél, a szembenállás, a vérgőzös bosszúállás felmagasztalása. Az erőszak valóban démoni erő, akinek sok fegyver van a kezében, az elsüti, el akarja sütni, ha nem ér el megfelelő eredményt, még többet lő és robbant. Kemény katonák ülnek egy nagy teremben, s újabb és újabb csapásokról tárgyalnak. Irakról és Szíriáról beszéljünk múlt időben, mert nagy csatatérré változott a nemrég még stabil terület, s félő, hogy amit most látunk, az nagyon-nagyon hosszú időre meghatározza a térséget.
Az ellenség is változik, a múlt is módosul. Egy évvel ezelőtt még Szíria elnöke, Bassár el-Aszad volt a mészáros. A Spiegel így ír: „Szíriában az elmúlt években az Iszlám Állam és hasonlók számtalan embert öltek meg, s immáron 160 ezerre rúg a szíriai polgárháború halálos áldozatainak száma.” Nem volt olyan régen, amikor az Iszlám Állam és hasonlók még általánosan dicsért szabadságharcosok voltak a nyugati médiában, s politikusaik az elnök távozását követelték, Franciaország még bombázott is volna, csak úgy, l’art pour l’art.
Ma Aleppó mellett ellenzéki fegyveresek tartanak fenn állásokat, hogy megvédjék a területet az Iszlám Állam embereitől, egyik iszlamista a másiktól. Bassárról és a katonákról már szót sem ejtünk. Mintha nem is Szíriában volnánk. Így lesz az al-Nuszra Front igazi szörnycsapatából polgárokat védő önkéntes gyülekezet. Emlékezhetünk, a tálibok mindent elkövettek, hogy bekerüljenek az emberiség ellenségeinek járó skatulyába, s ma képviseleti irodájuk van Dohában, Washington pedig tárgyal a „mérsékelt” tálibokkal. Bizony, eljön majd az a nap, amikor a mérsékelt al-Kaida komoly tárgyalópartner lesz. Ha távolabbra tekintünk, talán az Iszlám Állam mérsékelt ága is kap majd lehetőséget, függően attól, hogy egy-két év múlva hogy hívják majd az aktuális ördögöt.
Most az a kérdés, hogy miként lehet a szellemet visszagyömöszölni a palackba, s a pokolra küldeni az Iszlám Államot és elődeit, az embertelen embereket. Technológiai szempontból fölényben van a nyugati haderő, igaz, a másik oldalnál is ugyanazok a fegyverek vannak az elhibázott politika vagy szándékos rosszindulat folytán. Az viszont biztos, hogy a pokol kapuit egyre szélesebbre tárjuk, amikor Foley halála miatt esküszünk bosszút. A bosszú ide vezet, ahol most vagyunk.