Tóbiás nyaral

Miközben az MSZP-t majd szétvetik a belső ellentétek, a pártelnök nyaral. Tóbiás is elmondhatja magáról: gyerekek, amíg engem láttok, nincs baj. Mert ha baj van, akkor én eltűnök.

Körmendy Zsuzsanna
2014. 08. 12. 22:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

József Attila még leírhatta az Altatóban a székre fektetett kabátról: „máma már nem hasad tovább”. Az eredetileg hárompártira tervezett baloldali szövetség ezt már nem biztos, hogy elmondhatja magáról.

Az Együtt–PM részbeni kiválása után talán maguk a pártok fognak továbbhasadni – az MSZP-nek erre jó esélyei vannak. Egyetlen közös van a három pártban: kicsik, de a naggyá válásról fantáziálnak. Kétségkívül a még mindig számba vehető támogatottsággal rendelkező MSZP van a legnagyobb bajban. Ehhez képest új elnökük, Tóbiás József nyaral. Miért is ne tenné: szép idő van, lehet fürdeni, napozni, jó koktélokat inni.

Példaképe talán Medgyessy Péter exminiszterelnök, aki 2002 nyarán, a nagy dunai árvíz idején szintén a lábáztatás mellett döntött. Kuba helyett beérte Franciaországgal, ott pihente ki a borús gondolatokat, amelyek akkor töltötték el, amikor elképzelte magát gumicsizmában, homokzsákokat emelgetve.

Tóbiás is elmondhatja magáról: gyerekek, amíg engem láttok, nincs baj. Mert ha baj van, akkor én eltűnök. Most az idősebb MSZP-sek azt csócsálják, hogy alkalmas-e Kunhalmi Ágnes a budapesti elnökségi posztra. Mintha Kunhalmi legalábbis saját magát választotta volna meg. Tudták, hogy rutintalan, hogy nem tud úgy tárgyalni, mint a tapasztalt MSZP-sek, mégis bedobták a mély vízbe. „Úszva tanultok meg úszni”, mondta Mao Ce-tung a kulturális forradalomban, és ki törődött a pártban azzal, hogy emiatt hányan fulladtak meg.

Nem tudom, az MSZP belegondol-e abba, hogy megmaradt híveik ahányszor megtapasztalják, hogy pártjuk amilyen kicsi lett, olyan ingoványos, szavazókat vesztenek. Nincs rosszabb üzenet a bizonytalanságnál. A három párt a múlt héten megállapodott az együtt indulásban és a közös jelöltben is, kedden pedig sztornó az egész, mert a választásokon indítandó jelöltek elosztásában már nem tudtak közös nevezőre jutni. Ez, valljuk be, szánalmas.

Az is, hogy bő másfél hónappal a választások előtt Tarlós kihívójaként felmutatnak egy fazont, akiről senki sem tudja, kicsoda is valójában, de ez mindegy is, mert idő már úgysincsen, hogy országosan ismertté tegyék. Az viszont már bohózatba illő, hogy a Falus Ferenc névre hallgató, az országnak totál ismeretlen egyén ugyan nagyon szeretne főpolgármester lenni, de közben kijelenti, hogy ő nem politizál. Ez azért csúcs. Nem csoda, hogy a baloldalnak hónapokig lámpással kellett keresnie egy ekkora diplomáciai érzékkel bíró egyént.

Az Együtt–PM most sajnálkozik. Mutogat az MSZP-re: inkorrekt alakok, felrúgják a megállapodást. Az MSZP-nek pedig nem mentsége, hanem inkább sara az, hogy a tárgyalásokat nem megfelelő emberük vezette. Akárhogy alakulnak a dolgok, az elmúlt napok történései azt bizonyítják, hogy a három párt közül az MSZP járt legrosszabbul. Még mindig a Fidesz ócsárlásánál tartanak, pedig megtanulhatták volna tőlük, hogy a párton belüli zavarokat azért kell kerülni, mert jelei azonnal kiütköznek.

A politika a kompromisszumok terepe. Sosem az a fő kérdés, hogy mit, sem az, hogy miért, hanem mindig az, hogy mit miért. Az esti órákban újra elkezdődtek a tárgyalások. Reggelre kiderül, képes-e a három kis párt visszajutni a nulla kilométerkőhöz, eredeti megállapodásához, vagy maradnak a széttöredezés, az egymásnak feszülés útján.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.