Földharc

Több ezer külföldi spekuláns jutott hozzá a területek használatához jellemzően a kilencvenes évek derekától.

Több száz hektárnyi termőföldön gazdálkodik hazánkban az az osztrák vállalkozó, aki jó néhány évvel ezelőtt borhamisítás miatt bukott nagyot saját hazájában. A pancsolásnak kényszerű vége lett, ám a csalással összeharácsolt milliókból és az ötleteiből bőven maradt annyi, hogy pénzét tovább fialtassa. Igaz, ez Ausztriában már kevésbé ment, így a „sógor” Magyarország felé fordította tekintetét. A magyar föld minőségének jó híre, olcsó ára könnyen elcsábította. Nem csak őt.

Több ezer külföldi spekuláns jutott hozzá a területek használatához jellemzően a kilencvenes évek derekától. Egyes becslések szerint hatszázezer, mások szerint egymillió hektárra tették rá a kezüket. A bevett gyakorlatot a haszonélvezeti jog bejegyeztetése jelentette. Azaz a földek továbbra is a magyar tulajdonosok nevén maradtak. Az osztrák befektetők általában előre kifizették a vételárat, ugyanis azzal számoltak, hogy a haszonélvezeti jogot később tulajdonjogra váltják. Ezzel kalkuláltak azok a külföldi bankok is, amelyek hitellel segítették az üzlethez ügyfeleiket.

A haszonleső csapat csak arra várt, hogy lejárjon a külföldiek földszerzését tiltó moratórium, amely Magyarország 2004-es uniós csatlakozásától hét évre szólt. Gyorsan teltek az évek, a földek is szép hasznot hajtottak a magyar gazdáknál jóval jelentősebb anyagi háttérrel bíró külföldieknek. Minden az elképzeltek szerint haladt, még a moratórium három évre szóló meghosszabbítását is ki lehetett bírni. Az idén május elsején ennek hatálya is lejárt, de akkor lépett életbe az új földtörvény és több kapcsolódó jogszabály. Na, ez már az osztrákoknak is sok volt, senki nem mondta nekik, hogy az országnak egyszer olyan kormánya lesz, amely nem árusítja ki a megmaradt nemzetstratégiai vagyont, jelesül a termőföldet.

Az új törvény becsukta a kiskapukat, s felhasználva az uniós országok gyakorlatát, többek között előírta, földet csak földművesek vehetnek Magyarországon, elsősorban a helyben lakók. Akik zsebszerződéseket kötöttek, nem juthatnak hozzá a vágyott birtokhoz, a haszonélvezeti jogot pedig elvesztették.

Nagyot csalódtak a külföldi spekulánsok és a mögöttük álló bankok, csak idő kérdése volt, hogy az osztrák kormány is felszólaljon a jogszabály ellen, és Brüsszelig rohanjon. Az Európai Bizottság még az év elején arról értesítette Ausztria földművelésügyi miniszterét, hogy megvizsgálja a törvényt. Az ígéret teljesült, tegnap kiderült: az uniós testület kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben, mert hazánk korlátozza a befektetők „határon átnyúló tevékenységét”, megsérti a tőke szabad áramlását és a letelepedés szabadságát biztosító uniós jogot.

A magyar kormány szerint az osztrákok a zsebszerződések védelméért szálltak harcba. Mindez szerdán is szóba került, amikor Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapesten fogadta osztrák kollégáját, Wolfgang Brandstettert. A magyar tárcavezető jelezte, érthető, hogy Ausztria kormánya az osztrák gazdák érdekeit védi. Közülük azonban többen a földhaszonbérleti szerződések helyett olyan megállapodásokat kötöttek, amelyek haszonélvezeti jogot jelentettek. Színlelt szerződések jöttek létre, azok pedig semmisek.

Orbán Viktor már 2006-ban, az akkor ellenzékben lévő Fidesz elnökeként megígérte, ha kormányra kerülnek, nem hunynak szemet a bújtatott külföldi földvásárlások felett. Jelezte azt is, Magyarországon az osztrákok pontosan annyi földet vásárolhatnak majd, mint amennyit a magyarok vehetnek Ausztriában. Most Brüsszellel újabb csata kezdődik, amelyet a kormány kész megvívni.