Hazánk esetében jóval derűlátóbb a jelentés, amely szerint az idén Írország után a magyar gazdaság növekedhet a legnagyobb ütemben. A tegnap nyilvánosságra hozott dokumentum szerint erőteljes, 3,2 százalékos bővülés várható Magyarországon ebben az évben, míg jövőre 2,5 százalékos. Ez teljesen egybevág az Orbán-kabinet várakozásával. A bizottság ráadásul már nem kérdőjelezi meg az államháztartási hiány kézben tartását sem, a testület szerint a deficit a következő években végig a 3 százalékos küszöbérték alatt marad. Brüsszel úgy látja, hogy az államadósság is csökkenő pályát jár be, a munkanélküliség pedig nyolc százalék alá esik, míg a foglalkoztatás tovább emelkedik.
Mit tehetnek most azok, akik annyira utálják ezt a kormányt, hogy még véletlenül sem szeretnék elismerni az eredményeket? A helyzetük nem egyszerű, már csak azért sem, mert az unió is jobb színben látja a magyar gazdaságot, és ugye internetadó sem lesz. Ilyenkor le kell írni azt – némi izzadságszagú agytorna után –, hogy amíg a kormány jövőre 2,4 százalékos költségvetési hiánnyal számol, addig Brüsszel 2,8 százalékkal. A 0,4 százalékpont különbségen pedig el kell kezdeni aggódni és jajveszékelni. Erre is láttunk példát tegnap, voltak, akik így értékelték az uniós helyzetjelentést. Miután azonban korábban egyetlen magyar kormánynak sem sikerült tartósan 3 százalék alatt tartani a deficitet, ez eléggé nyögvenyelős kritikának számít. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt években jobb mutatókat produkáltunk, mint amit az unió megelőlegezett. Ha már az államháztartási hiányról szólunk, akkor az Európai Bizottságnak leginkább Franciaország miatt fájhat a feje. Hogy kérje számon Brüsszel a kisebb tagállamokat, ha Párizs sem tartja be az úgynevezett maastrichti kritériumokat?
Mindezekkel együtt szó sincs arról, hogy a magyar kormány miniszterei kényelmesen hátradőlhetnek a karosszékükben. Az unió például a beruházások felfutását főként egyszeri intézkedésekkel magyarázza, így a közösségi támogatások gyorsabb felhasználásával és a jegybank hitelprogramjával. Ha ezek hatása elmúlik, az a gazdasági növekedés erejét is gyengíti, ezért várja a bővülés fékeződését a testület. Szintén kockázatot jelent, hogy hazánk adósságának jelentős része devizában áll fenn, és nem lehet figyelmen kívül hagyni az orosz–ukrán konfliktust sem.
A kockázatokkal minden bizonnyal a kormány is tisztában van, ezért próbálja gyorsítani az uniós pályázati programok jóváhagyatását, valamint a devizaadósság leépítését. Másfelől bizakodásra adhat okot, hogy a GKI Gazdaságkutató negatív gazdasági fordulatot vizionált a minapi előrejelzésében. A Vértes András (aki Gyurcsány bukása után a 2009-es miniszterelnöki castingban is feltűnt) nevével fémjelzett cégről csak annyit, hogy a 2008-as államcsődközeli helyzet előtt pozitívan értékelte az ország helyzetét. A GKI „tévedéseiben” bátran bízhatunk.
