Brüsszel pozitívan látja hazánk jövőjét

Javított az EB a tavaszi prognózisán: csökken az államadósság, 3 százalék alatt marad az államháztartási hiány, és magasabb GDP-vel is számolhatunk.

A kockázatokról szólva az előrejelzés megállapítja, hogy Magyarország adósságának jelentős hányada devizában áll fenn, így ki van téve annak, hogy a világ jelentős jegybankjai esetleg monetáris restrikciót vezetnek be, ami magasabb kockázati felárakat és a forint gyengülését hozhatja. Fennáll annak kockázata is, hogy ha a külső infláció alacsony, és emiatt a külső kereslet is a vártnál gyengébben alakul, akkor a magyar növekedés és az infláció is alacsonyabb lehet a vártnál.

„Mindemellett Magyarországot a reálgazdaságon és pénzügyi csatornákon egyaránt súlyosan érintheti, ha az orosz–ukrán konfliktus súlyosbodik” – írja a dokumentum.

Gyorsabb lehet viszont a növekedés, ha a nagyobb elkölthető jövedelemből az emberek nem megtakarítanak, hanem a fogyasztásra fordítják a pénzt. Az is gyorsíthatja a gazdaság bővülését, ha a befektetések gyors növekedése miatt a vártnál gyorsabban helyreáll a normális hitelezés.

A hiány alakulásáról a dokumentum megjegyzi, hogy a számítási módszerek változása miatt ugyan 0,2 százalékponttal romlott a mutató, de a költségvetés állapota javult a legutóbbi, tavaszi prognózis óta. Ez a vártnál nagyobb bevételnövekedésnek és a júliusban bejelentett befagyasztásoknak köszönhető – állapítja meg a prognózis, amely arra számít, hogy a kormány a GDP 0,3 százalékának megfelelő rendkívüli költségvetési tartalék kétharmadát költi majd el. A dokumentum ugyanakkor azt is világossá teszi, hogy a bizottság az elemzés lezárásáig nem kapta meg a 2015-ös büdzsé tervezetét, így a makromutatók esetében azzal számolt, hogy nem változik a fiskális politika.

A dokumentum szerint hiánycsökkentő hatású lesz a fogyasztás várható növekedése, a bérnövekedés fékeződése a közszférában és a közberuházásoknak a választási évet követő mérséklődése.

A bizottság prognózisa szerint a pozitív és negatív gazdasági kockázatok jórészt kiegyenlítik egymást. Az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépek miatt a vártnál több bevétel folyhat be az államkasszába, ugyanakkor „megvalósítási kockázatot” lát a bizottság a közszféra béreinek befagyasztása terén 2015-ben és azt követően. Bizonytalansági tényező még az önkormányzati rendszer mérlege, valamint az sem tudható, kell-e esetleg korrigálni a korábban lehívott uniós támogatásokat, és ha igen, mennyivel.

A dokumentum a strukturális hiányra is kitér: az idén 2,7 százalékra növekszik, és a következő években is körülbelül ezen a szinten stabilizálódik.

Ugyanakkor az EB Európára vonatkozó prognózisa szerint az idén az euróövezetben 0,8 százalékkal, a 28 EU-ország összességében pedig 1,3 százalékkal növekszik a GDP. Jövőre a két mutató 1,1, illetve 1,5 százalékra, 2016-ban pedig 1,7, illetve 2 százalékra emelkedik. A gazdasági tevékenység várható intenzitásnövekedése részben a pénzügyi szektor megerősödése, részben a végrehajtott szerkezeti átalakulások miatt következik be.