Az Oroszország elleni szankciókba valószínűleg először épp az indokot jelentő Ukrajna fog belegebedni, nem tudni, a döntéshozók számoltak-e ezzel a körülménnyel, és ha igen, egyáltalán érdekli-e őket ez a fejlemény. Az Európai Bizottság büntetőintézkedéseinek bevezetése óta az orosz rubel és az ukrán hrivnya értéke a felére csökkent, és bár Moszkva nem szűkölködik a devizatartalékokban, Kijevről ugyanez nem mondható el. De ki fizeti majd a révészt? Vagy Ukrajna csak háborús ürügynek volt alkalmas, és mára túl drága kolonccá vált? A büntetőakciók megszavazásakor nemcsak azok politikai oldalát kellett volna nézni, hanem az EU-t érő gazdasági károkat is, hiszen a szankciók általában mindkét felet gyengítik. Éppen ezért az amerikai–európai uniós szabad kereskedelmi megállapodás megkötése az uniónak nem most lenne előnyös, mert meg kellene várni, amíg Európa erőre kap, és egyenrangú tárgyalópartnerként léphet fel saját érdekeit védve.
Számunkra meghatározó, hogy a kiszámíthatatlan ukrán–orosz konfliktus, az orosz gazdaság visszaesése, egy pénzügyi válság veszélye és Ukrajna fizetésképtelenségének kockázata ma az egész régióra, így Magyarországra is árnyékként vetül.
Sűrű hónapok elé nézünk.
