Térjünk ki arra is, miért probléma, hogy a három nagy – a fenntartások ellenére továbbra is mértékadónak számító – hitelminősítő még nem tartja befektetésre ajánlott országnak hazánkat. Egyebek között azért, mert több alapkezelő emiatt egyáltalán nem üzletelhet magyar állampapírokkal. Ha kikerülnénk a bóvli kategóriából, nőne a pénzügyi mozgástér. Ha ugyanis új szereplőket lehetne bevonni, az ország finanszírozását is olcsóbbá lehetne tenni. Így nem mindegy, mi várható a továbbiakban a hitelminősítő cégektől. Amit már tudunk, az S&P stabil kilátást adott a mostani besoroláshoz. Ebből arra lehet következtetni, hogy a közeljövőben ennél a társaságnál nem várható további felminősítés.
Azaz: az S&P ebben az évben nem emeli befektetőknek ajánlott kategóriába az országot. A másik két hitelminősítő intézettől a piaci elemzők arra számítanak, hogy kedvező irányba javítják hazánk kilátásait. Ez alapján a befektetői kategória legalsó fokára ősszel lehetne fellépni, ám vannak, akik azzal kalkulálnak, hogy ez a döntés a jövő év elejére csúszik át. Ahhoz, hogy érdemi előrelépést hozzon az ország adósbesorolásának javítása, a három hitelminősítőből kettőnek kellene felminősítenie az országot. Erre minden esély megvan, ha tovább csökken hazánk pénzügyi sérülékenysége és tartós marad a növekedés.
