A Standard & Poor’s pénteken javította a devizában és a forintban fennálló hosszú lejáratú magyar államadósság besorolását. Ezzel a döntéssel az S&P felzárkózott a másik két hitelminősítőhöz, így a Moody’s- és a Fitch-értékeléssel együtt egy fokozattal áll hazánk a befektetésre ajánlott kategória alatt. A tavaszi felülvizsgálat-sorozatban főként ettől a cégtől lehetett javítást várni, pont azért, mert eggyel rosszabb osztályzatra értékelt minket, mint a másik két társaság. A lépés mindenképpen kedvező, még akkor is, ha továbbra is az úgynevezett bóvli kategóriában tartják nyilván az országot.
Abban az elemzők többsége egyetértett, hogy a gazdasági mutatók alapján megérett az idő a változtatásra. Az államháztartás helyzete évek óta stabil, alacsony a költségvetési hiány, az államadósság alakulását kordában tartja a kormány, a fizetési mérleg hosszú ideje többletet mutat, ráadásként tavaly a nemzetközi mezőnyben is kiemelkedően nőtt a gazdaság teljesítménye.
Az S&P kedvezőnek értékelte a devizában számon tartott jelzáloghitelek forintosítását is, amely ellenállóbbá teszi az országot a külső gazdasági sokkoktól. Vélhetően azt sem mellékes tényként vették figyelembe (sőt!), hogy a magyar kormány megígérte a bankadó csökkentését, amely erősítheti a hitelezést.
Korábban a hitelminősítők fenntartásokkal álltak a magyar gazdaságpolitikához, miután nem azokból a receptekből építkezett, amelyeket a nemzetközi szervezetek előszeretettel ajánlanak. A kiszámíthatóságot is hiányolták, és valljuk be: ezen a téren van mit javítani! Akár azzal is, hogy a korábbi évek gyakorlatával szemben a kormány már április végén benyújtja az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetés tervezetét. Ez azért jelenthet előnyt a gazdasági élet szereplőinek, mert hamarabb tisztább képet kaphatnak arról, mire számíthatnak 2016-ban. Felkészülhetnek az esetleges változásokra, idejében tudnak alkalmazkodni az új helyzethez. Ha már itt tartunk, a költségvetés tavaszi tervezése mellett szól, hogy az aktualizált konvergenciaprogramot április végéig kell elküldeni az Európai Bizottságnak. Így lényegében a két dokumentumot már most összhangba lehet hozni egymással.
Térjünk ki arra is, miért probléma, hogy a három nagy – a fenntartások ellenére továbbra is mértékadónak számító – hitelminősítő még nem tartja befektetésre ajánlott országnak hazánkat. Egyebek között azért, mert több alapkezelő emiatt egyáltalán nem üzletelhet magyar állampapírokkal. Ha kikerülnénk a bóvli kategóriából, nőne a pénzügyi mozgástér. Ha ugyanis új szereplőket lehetne bevonni, az ország finanszírozását is olcsóbbá lehetne tenni. Így nem mindegy, mi várható a továbbiakban a hitelminősítő cégektől. Amit már tudunk, az S&P stabil kilátást adott a mostani besoroláshoz. Ebből arra lehet következtetni, hogy a közeljövőben ennél a társaságnál nem várható további felminősítés.
Azaz: az S&P ebben az évben nem emeli befektetőknek ajánlott kategóriába az országot. A másik két hitelminősítő intézettől a piaci elemzők arra számítanak, hogy kedvező irányba javítják hazánk kilátásait. Ez alapján a befektetői kategória legalsó fokára ősszel lehetne fellépni, ám vannak, akik azzal kalkulálnak, hogy ez a döntés a jövő év elejére csúszik át. Ahhoz, hogy érdemi előrelépést hozzon az ország adósbesorolásának javítása, a három hitelminősítőből kettőnek kellene felminősítenie az országot. Erre minden esély megvan, ha tovább csökken hazánk pénzügyi sérülékenysége és tartós marad a növekedés.
