A nemzetközi hitelminősítő a péntek este Londonban bejelentett döntést egyebek mellett azzal a véleményével indokolta, hogy a magyar gazdaság külső egyensúlyi problémái jelentősen enyhültek az utóbbi években. Az S&P szerint a devizaalapú ingatlanhitelek átváltása, valamint a helyi valutában való hitelfinanszírozást előtérbe állító kormányzati stratégia is enyhítette Magyarország sebezhetőségét a potenciális külső sokkoktól, köztük az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve monetáris szigorítási ciklusától.
A felminősítés nyomán mindhárom nagy hitelminősítő – az S&P mellett a Moody’s Investors Service és a Fitch Ratings is – azonos, a befektetési ajánlású kategóriától egy fokozattal elmaradó besorolással tartja nyilván Magyarországot.
Mérsékelten erősödött a magyar fizetőeszköz a nemzetközi bankközi devizapiacon a főbb devizákhoz képest a felminősítés után. A nagyobbik kormánypárt reagálásában kifejette: Magyarország erősödik, és ezt egyre többen ismerik el, az ország egyre több területen teljesít a legjobbak között. A Fidesz közleménye szerint a 2010-es kormányváltás óta az ország pénzügyileg stabil, minden évben fegyelmezetten tartja a költségvetési célokat, nincs IMF-hitel, és megszűnt a korábbi túlzottdeficit-eljárás. A magyar gazdaság 3,6 százalékos növekedése „Európa élén jár”, tizenhét éves csúcson van a beruházások növekedése és 10 százalék felett alakul a növekedés a külkereskedelemben is. Európa élmezőnyéhez tartozik az ipar, a turizmus teljesítménye, és Európa-szerte a leggyorsabb a mezőgazdaság bővülése is.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a felminősítés megerősíti, hogy Magyarország jó úton halad; a következő hónapokban a gazdaság teljesítménye alapján várható, hogy a hitelminősítők pozitív kilátásról, illetve további felminősítésről döntenek, így befektetési ajánlást kaphat Magyarország.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint minden abba az irányba mutatott, hogy az S&P a felülvizsgálat során valamit javítani fog. Úgy vélekedett, az év vége előtt mind a három nagy hitelminősítő intézetnél bekövetkezhet a befektetési kategóriába történő felminősítés.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője kiemelte: a felminősítés pozitív meglepetés, mivel a hazai piacok csupán a kilátások pozitív javítását várták, ugyanakkor teljesen indokolt, mivel a hazai gazdaság folyamatai nem igazán magyarázzák azt, hogy a hitelminősítő intézetek az úgynevezett bóvli kategóriában tartják Magyarország adósságbesorolását.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint benne volt a pakliban, hogy az S&P ugyanarra a szintre emelte a magyar minősítést, mint amilyenen a többieknél van, egy kategóriára a befektetési szinttől. Ez mindenképpen pozitív, javítja a hangulatot, „abba az irányba haladunk, hogy idén esetleg visszakapjuk a befektetésre ajánlott kategóriát” a többi hitelminősítőnél és esetleg az S&P-nél is valamikor egy év múlva – mondta.
Orbán Gábor, az NGM adó- és pénzügyekért felelős államtitkára az M1 esti Híradójában elhangzott értékelése szerint az ország komolyan vette a költségvetési fegyelmet és pályára állt a gazdasági növekedés, ezt előbb a pénzügyi piacok ismerték el, most pedig a hitelminősítők tették ugyanezt.
Magyarország hitelminősítői besorolása, kilátásai volt az egyik fő témája a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) által Budapesten megrendezett XVI. Pénzügyi Csúcstalálkozónak. A pénteki rendezvényen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta: megérett a helyzet arra, hogy a hitelminősítők felminősítsék Magyarországot, az elmúlt években ugyanis a folyó fizetési mérleg masszív többletet mutat, az államháztartási hiány évek óta 3 százalék alatt van, az ország növekedésében pozitív változás következett be, és a foglalkoztatás is folyamatosan bővült.
Varga Mihály azt is megemlítette, hogy a tervek szerint még ebben a kormányzati ciklusban az egy számjegyű szja mellett az áfa 27 százalékos kulcsa is csökkenhet.
A kormány egyelőre nem változtat az idei 2,5 százalékos növekedési prognózisán – mondta a nemzetgazdasági miniszter, hozzátette ugyanakkor, hogy a tartósan alacsony olajárak segítik a magyar gazdasági növekedést, és akár fél százalékponttal is „eltéríthetik” az előzetesen várt ütemtől.
Az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatban Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azt mondta, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 3,2 százalékos növekedése sem lenne meglepő. Az ez évi növekedést meghatározó tényezők között említette a lakosság jelentős reáljövedelem-növekedését, a tovább élénkülő vállalati hitelezést, a fokozatosan stabilizálódó európai konjunktúrát, valamint az erős uniós forrásbeáramlást. Összességében a belső kereslet növekedési hozzájárulása egyre markánsabb lehet – vélekedett az alelnök.
Balog Ádám szerint a vállalati hitelezés tovább erősödhet a Növekedési hitelprogramnak (Nhp), a most elindult Nhp+-nak, valamint a bankadóról szóló megállapodásnak köszönhetően.
Abban több szakértő egyetértett, hogy a hitelezési aktivitás növelése miatt szükség volt az Nhp-ra, a bankokkal való békekötés pedig a legjobbkor történt.
Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára egy panelbeszélgetésen kifejtette: a bankrendszer működésével kapcsolatban fordulatot jelent a kormánynak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodása és a bankadó csökkentése. Az államtitkár szerint a banki hitelezés növekedésére reális esély van Magyarországon, s ő is úgy látja, hogy a legjobb pillanatban született a bankszektorral a békekötés.
Király Júlia korábbi MNB-alelnök szerint az Nhp-ra szükség volt a hitelezési aktivitás növelése miatt, és a kilábalás hitelezés nélkül nehezebb lesz. Úgy fogalmazott, nem lenne meglepve, ha a hitelminősítők felminősítenék Magyarországot, „valóban itt lenne ennek az ideje”.
Ezzel Timothy Ash, a Standard Bank feltörekvő piaci elemzője is egyetért. A szakértő elmondta: a hitelminősítők még idén felminősíthetik Magyarországot, mivel nehéz lenne tartani és megindokolni az alacsony besorolást akkor, amikor jó a folyó fizetési mérleg helyzete, és az államháztartási deficit is a GDP 2 százaléka körül van.
Heim Péter közgazdász arról szólt, hogy 2010-ben a magyar gazdaságnak nagy problémái voltak, de az utóbbi öt évben „drasztikusan javult” a külső egyensúly, az ország a saját lábára állt, ami pozitív fordulat. A bankokkal való megegyezést szerinte is üdvözölni kell, de egyúttal koherens gazdaságpolitikára van szükség.
A konferencián szó esett a jegybanki alapkamat alakulásáról is. Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója szerint a monetáris tanács a következő, március 24-ei kamatdöntő ülésén a csökkentés mellett dönthet. Úgy fogalmazott: felfogása szerint kamatcsökkentés következhet. A jegybanki alapkamat jelenleg 2,1 százalék.
Stumpf István alkotmánybíró előadásában kifejtette, hogy az állami szerepvállalás a gazdaságban jelentős változáson ment keresztül az utóbbi időben, az államnak kiemelt szerepe van az innovációban, az állami tulajdonú cégek létrehozásában, valamint a megfelelő szabályozási, politikai és piaci környezet megteremtésében.
