Gyurcsány Ferencet kedden hallgatta ki a bíróság. Tanúként. Ő az, aki Balatonőszödön bevallotta, hogy összevissza hazudozott a népnek, csalt, hamisított. Majd – titkosszolgálati jelentések szerint – talán éppen ő maga szivárogtatta ki a beszédet, mert azt hitte, frenetikus. Tévedett. Aztán ahelyett hogy ép erkölcsű emberhez méltón lemondott volna, maradt, és levezényelte a rendszerváltás utáni történelmünk legsötétebb gazemberségét. Nagy hite van annak, aki elhiszi, hogy a kormányfő jóváhagyása nélkül mehetett ki több száz maszkos, azonosító szám nélküli, viperás, vadászpuskás rendőr az utcára zavarogni.
Bár a jobboldali kormány kártérítéssel, semmisségi törvénnyel segített az áldozatokon, az elkövetők elszámoltatásában kudarcot vallott. 2010. március végén Lázár János meghirdette a Fidesz számonkérési programját, amelynek nyolcadik pontja a 2006. október 23-i rendőri brutalitás felelőseinek felkutatása volt. Két hónappal és egy választási győzelemmel később Pintér Sándor kijelölt belügyminiszterként azt nyilatkozta: nem gondolja, hogy Gergényi Péter törvénytelenségeket követett volna el 2006 őszén. Így már mindent értünk.
