Gyurcsány: Nehéz helyzetben ez a kötelessége egy kormányfőnek

A volt miniszterelnököt tanúként az egykori rendőri vezetők büntetőperében hallgatták meg.

Bene László egykori országos főkapitányt, Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt és más egykori magas rangú rendőr parancsnokokat elsősorban intézkedések, illetve felelősségre vonások elmulasztásával vádolja az ügyészség. A vádlottak többnyire tagadják bűnösségüket.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy 2006. szeptember 18-án éjjel a Szabadság téri tévészékház megtámadásakor felhívta Szabadfi Árpád országos rendőrfőkapitány-helyettest, és azt „a kérést, ha tetszik utasítást” adta a tábornoknak, hogy a rendőrség minden törvényes eszközzel védje a közrendet, a közbiztonságot, a középületeket, így a tévészékházat is. Nehéz helyzetben ez a kötelessége egy kormányfőnek – fogalmazott.

Az exminiszterelnök – miután, mint mondta, politikai viták folytak arról, hogy adott-e utasítást a rendőrségnek – leszögezte, hogy ő csak a törvényes rend fenntartására vonatkozó felszólítást fogalmazott meg, ennél részletesebb utasítást nem adott. Erről beszélt a székházostrom éjszakáján a TV2-nek adott telefonos interjúban is.

Gyurcsány Ferenc elmondta: szeptember 19-én kora hajnalban Szabadfi Árpád telefonon közölte vele, hogy nem sikerült megvédeni a tévészékházat. Reggel a nemzetbiztonsági kabinet ülést tartott, ahol a rendőrség vezetői azt kérték a kormánytól, adjon pénzt a túlórák kifizetésére, egy bevetési központra és technikai eszközökre, védőfelszerelésre.

A volt kormányfő kijelentette, hogy a titkosszolgálatok előzetesen nem jelezték, csak szeptember 19-e után rekonstruálták a történteket.

Arra a kérdésre, érdekelte-e, hogy a rendőrök miért nem tudták megvédeni a tévészékházat, a politikus úgy reagált: független testületre, a Gönczöl-bizottságra bízták a vizsgálatot. Ekkor a bíró megjegyezte, hogy annak a testületnek a függetlenségét egyes tanúk – például Balsai István volt fideszes politikus – megkérdőjelezték, mondván állami alkalmazottak is voltak a bizottságban. Erre Gyurcsány Ferenc úgy reagált: még bízik abban, hogy szétválasztható az állami szolgálat és a pártkötődés.

Arra a felvetésre, miért maradtak el a felelősségre vonások, holott a sajtó még azt is szóvá tette, hogy azonosító nélküli rendőrök békés állampolgárokat indokolatlanul bántalmaztak, a volt kormányfő arról beszélt: a Gönczöl-bizottság szakmai hibákat állapított meg, amelyek nem feltétlenül büntetőjogi természetűek. Megjegyezte továbbá, hogy egyetért azzal a megállapítással, amely szerint az intézkedő rendőrökre kell azonosító szám.

Gyurcsány Ferenc emlékeztetett arra, hogy 2007 májusában leváltotta az országos rendőrfőkapitányt, és kezdeményezte a budapesti főkapitány leváltását.

„Nem lenne jó egy olyan országban élni, ahol ilyen ügyekben a kormány kezdeményez büntetőeljárást” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, és többször elismételte, hogy szerinte a vádlottak nem követték el a terhükre rótt bűncselekményeket.

Arra a bírói kérdésre, miért nem küldték el a Gönczöl-bizottság jelentését a ügyészségnek, úgy reagált: annak a kormánynak „nem volt szokása az ügyészség befolyásolása”, és egyébként is az ügyészség rendelkezésére állt a jelentés.

Az úgynevezett Wikileaks-iratokra – 2006 óta az interneten milliós nagyságrendben közzétett, különböző országokból származó kormányzati és más dokumentumokra – hivatkozva a bíró felvetette, hogy akkoriban azonosító nélküli izraeli kommandósok, ügynökök voltak a magyar fővárosban. A tanú erről nem hallott, de felhívta a figyelmet azokra a szintén a Wikileaks-iratok között megismerhető, a budapesti amerikai nagykövetségről az Egyesült Államok külügy-minisztériumának küldött diplomáciai iratokra, amelyek szerint az akkor ellenzéki Fidesz elnökéhez, Orbán Viktorhoz közvetlenül kötődő körök vannak az utcai események mögött.

A 2006. október 23-ai eseményekről Gyurcsány Ferenc elmondta: az előző hetek tanulságait feldolgozva a hatóságok tudatosabban, aktívabban készültek az esetleges jogellenes cselekmények elhárítására. A Fidesz október 23-ára, az Astoriához bejelentett nagygyűlésével kapcsolatban kormánytagok írásban felhívták az ellenzéki párt vezetőségét a jelentős biztonsági kockázatra.

Erre a bíró idézett egy akkori parlamenti bizottsági ülésen elhangzottakból, amelyek szerint nem voltak tisztában ezzel a biztonsági kockázattal, mire Gyurcsány Ferenc úgy reagált: akkor tévesen tájékoztatták vagy a tájékoztatást félreértette, esetleg rosszul emlékszik.

Ügyészi kérdésre, hogy miért nem fogadta el Petrétei József rendészeti és igazságügyi miniszter lemondását, a volt kormányfő úgy reagált: ez politikai döntés, amiért a választóknak tartozik felelősséggel, nem az ügyészségnek vagy a bíróságnak.

Az ügyész szóvá tette, hogy eltűnt az október 24-ei nemzetbiztonsági kabinet emlékeztetője, az iratok között lévő miniszterelnök feliratú dosszié pedig üres.

Arra, hogy egy korábban meghallgatott tanú szerint egy kormánytag szervezte a székházostromhoz a Fradi és az Újpest szurkolóit, Gyurcsány Ferenc kijelentette: ezt kizártnak tartja. Ugyanakkor elmondta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalban van két dosszié, amelyek szerint két, ma vezető funkcióban lévő kormánypárti – akkoriban ellenzéki – politikus az események szervezésben, előkészítésében aktívan részt vett.

Gyurcsány Ferenc a rendőri vezetők tárgyalássorozatának kezdetén már egyszer elment a bíróságra, és akkor inzultus érte. A keddi tárgyaláson több tucat készenléti rendőr biztosította a Fő utcai bírósági épületet, és atrocitás nem történt.

A büntetőper tanúk meghallgatásával folytatódik.

2013-ban a Fidesz szóvivője arról beszélt, hogy Gyurcsányról bebizonyosodott: visszaélt hatalmával. Hoppál Péter kifejtette, hogy a Fidesz szerint Gyurcsány Ferenc egyik államtitkárának 2013-as vallomásából bebizonyosodott, hogy a politikus 2006 őszén visszaélt hatalmával, és a törvényeket megkerülve utasította a rendőrséget a békés tüntetők megveretésére. Vélhetően Kondorosi Ferenc volt államtitkár vallomása alapján Hoppál kiemelte, Gyurcsány Ferenc minisztereit megkerülve, közvetlenül beleavatkozott a 2006-os eseményekbe, és közvetlenül utasította a rendőri vezetőket, akiket később ezért ki is tüntetett.

Idén februárban Papp Károly rendőr altábornagy tanúként azt mondta, aránytalan volt a rendőri fellépés 2006 őszén. Hozzátette: a csapaterős tevékenység alapvetően törvényes, de több ponton szakszerűtlen volt 2006-ban.