Nem fogom itt fölsorolni mindegyiket, inkább most csak egyet, és van ötletem is, mit kéne csinálni. Itt vannak ezek az önálló bírósági végrehajtók, akik mivel a társadalom tagjai szempontjából talán a legérzékenyebb területen dolgoznak, nagyon nem mindegy, milyen magatartást tanúsítanak az emberekkel szemben. Márpedig számtalanszor olyan kíméletlenül, lelkiismeretlenül, néha jogsértő módon gyakorolják hatósági jogköreiket az adósokkal szemben, mintha azok nem ugyanúgy a jog alanyai lennének, mint a hitelezők, hanem a lemészárolandó ellenség. Pedig nem ártana a kamarába tömörült testület tagjaira, vezetőire rákényszeríteni az önmegtartóztatást. Mondhatni azt is, hogy minden területen. Az adósságbehajtás ugyanis a devizahitelesek ügyei miatt egyre melegebb helyzeteket teremthet, s ennek következtében nem kizárt, hogy a tűzzel játszanak azok a hatósági emberek, akik „durváznak”.
A minap beszámoltunk például arról, hogy egy végrehajtó miként esett át a ló túlsó oldalára. Miként tette rá a kezét egy adós összes vagyonára mindössze 12 ezer forintos tartozása miatt. Balogh Ágnes végrehajtó egy budapesti férfi egyszerű és mindennapos parkolási bírsága miatt intézkedett, példátlan kegyetlenséggel. A 12 ezer forint tartozásból ugyanis a büntetések miatt gyorsan 70 ezer forint lett, a végrehajtó pedig – biztos, ami biztos – az adósnak egyszerre három számlájáról emelt le egyenként 70 ezer, azaz összesen 210 ezer forintot. És „persze” itt sem állt meg. Lefoglalta az adós több millió forintot érő üzletrészét egy vállalkozásában, végrehajtási jogot jegyzett be fővárosi ingatlanán, s lefoglalta gépjárművét. Még szerencse, hogy Magyarországon eltörölték a halálbüntetést.
Épp az ilyen és ehhez hasonló botrányos ügyek s a végrehajtói kamarát ért sorozatos panaszáradat miatt döntött úgy az Igazságügyi Minisztérium, hogy átveszi az ellenőrzést a köztestület felett. A tárca miniszteri biztost nevezett ki a kamara mellé, aki hathatós intézkedéseket és a testület teljes átvilágítását ígérte. Mára azonban kiderült, hogy a minisztérium sincs felkészülve az effajta gátlástalan intézkedések megfékezésére. Balogh Ágnes ügyében így arra a kérdésre, hogy indítanak-e vizsgálatot, megbüntetik-e az ügyben eljáró végrehajtót, meglepő válaszokat kaptunk. Azt, hogy a végrehajtást elszenvedő adós bírósághoz fordulhat, illetve panaszt tehet, továbbá hogy a minisztérium folyamatosan vizsgálja, szükséges-e a jogszabály módosítására javaslatot tennie.
Akkor most segíteni szeretnénk. Szükséges és azonnal szükséges, ha az Igazságügyi Minisztérium nem szeretné, hogy az emberekben fokozódó feszültség elsöpörje a végrehajtókat. Szögezzük le, hogy a társadalom számára ez az intézmény elengedhetetlenül fontos. Ám ha a lakosság az adósságot behajtó végrehajtókról a lelkiismeretesség és pedáns szerénység helyett leginkább azt tapasztalja, hogy méregdrága autókkal keresik fel őket, azt olvassa, hogy a szakmaiság számonkérésére létrehozott kamarájuk pénzéből luxusüdülőkben pihennek, hogy ugyanebből fedezik fel a világ egzotikus sarkait, illetve hogy vezetőik több mint százmillió forintot vehettek fel a köztestülettől vélhetően szabálytalanul, akkor ebből előbb-utóbb baj lesz. Márpedig úgy tűnik, hogy az emberek türelme fogy. A kamara felügyeletét ellátó minisztériumtól fontolgatás helyett – szó szerint – megnyugtató válaszok és gyors intézkedések szükségesek.
