Gyurcsány tanácsai

Komoly gondok lehetnek az Európai Bizottságnál, ha már Gyurcsánytól kérnek tanácsot, és még fizetnek is érte.

Az történt ugyanis, hogy az Európai Bizottság Gyurcsány Ferenc cégét, az Altust bízta meg többek között a fejlesztéspolitika magyarországi működésének ellenőrzésével. Az Altus természetesen nem azonos Gyurcsánnyal, de a cég és a személy céljai, módszerei között nagy különbség nincsen, hiszen a bukott kormányfő legalább a cégeit olyanná formálta, mint ő maga, ha már a világot nem sikerült, pedig egy 1996-os nyilatkozatában még efféle vágyakat dédelgetett. Az Altust tehát nem lehet úgy kezelni, mint egy független, tárgyilagos szervet, amelyik képes elfogultság nélkül ellenőrizni a fejlesztéspolitika hazai vagy bármely más országbeli működését.

Persze az Altus munkatársai úgy tesznek, mintha ők egy decens cég képviselői lennének, s a közeli napokban már több minisztérium alkalmazottait vegzálták, hogy belenéznének az iratgyűjtőkbe, a fiókokba meg a számítógépekbe is, mert nekik felhatalmazásuk van az Európai Bizottságtól. Mit lehet ilyenkor csinálni? Ha valaki EB-s megbízólevelet lobogtat, az ellen csak utólag lehet tiltakozni. Ezt tette Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára is, amikor arra kérte az Európai Bizottságot, hogy gondolja újra, helyénvaló-e egy politikailag függetlennek nem mondható személy négyfős cégét megbízni ezzel a feladattal, ahelyett, hogy valamelyik nagy nemzetközi könyvvizsgáló céget bízta volna meg (mert azok aztán megbízhatóak).

Gyurcsány felesége, Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója arra hivatkozik, hogy a tanácsadói megbízás az Európai Unió összes tagországára kiterjed, tárgya pedig a 2014 és 2020 közötti új programidő tervezési dokumentumainak elemzése. (Annál rosszabb az unió tagországainak.) Egyébként pedig Gyurcsány Ferenc személyesen nem vesz részt a cég működésében. Valójában nem is kell hozzá a személyes jelenléte, közbenjárása, hogy a nevével fémjelzett intézmények, szervezetek, csoportok, társaságok hivatalos formában hazugságokat adjanak közre.

A Gyurcsányról elnevezett kormányok mindvégig tömték fals, légből kapott, kozmetikázott vagy éppen nem létező adatokkal az unió fórumait. A folyamatos félrevezetés megfelelt Gyurcsány politikai hitvallásának, aki alig volt néhány hete miniszterelnök, amikor 2004 novemberében azt találta mondani, hogy a brüsszeli szabályokat rugalmasan értelmezzük: „Időnként van elég vastag bőr a képünkön, hogy tudatosan nem alkalmazzuk egyik-másik szabályt.”

Megtartotta a szavát, viszont annál furcsább, hogy az EB mégis őt, azaz a cégét bízza meg fontos adatok begyűjtésével és feldolgozásával. Gondolják, ha egy kis országban miniszterelnökként képtelen volt ezt a feladatot ellátni, akkor EB-megbízottként, az unió összes tagországában alkalmas lesz rá. De ezen se lepődjünk meg! Hiszen ott, a bizottságban valami rettenetes fejetlenség és rendetlenség uralkodhat. Az elmúlt napokban Lázár János főminiszter az Európai Bizottság számos megállapítására, kijelentésére, szándékára, határozatára hivatkozott az M4-es autópálya építésének leállításakor, de ott egyikről sem tudtak. Bizony, komoly gondok lehetnek ott, az Európai Bizottságnál.