Az történt ugyanis, hogy az Európai Bizottság Gyurcsány Ferenc cégét, az Altust bízta meg többek között a fejlesztéspolitika magyarországi működésének ellenőrzésével. Az Altus természetesen nem azonos Gyurcsánnyal, de a cég és a személy céljai, módszerei között nagy különbség nincsen, hiszen a bukott kormányfő legalább a cégeit olyanná formálta, mint ő maga, ha már a világot nem sikerült, pedig egy 1996-os nyilatkozatában még efféle vágyakat dédelgetett. Az Altust tehát nem lehet úgy kezelni, mint egy független, tárgyilagos szervet, amelyik képes elfogultság nélkül ellenőrizni a fejlesztéspolitika hazai vagy bármely más országbeli működését.
Persze az Altus munkatársai úgy tesznek, mintha ők egy decens cég képviselői lennének, s a közeli napokban már több minisztérium alkalmazottait vegzálták, hogy belenéznének az iratgyűjtőkbe, a fiókokba meg a számítógépekbe is, mert nekik felhatalmazásuk van az Európai Bizottságtól. Mit lehet ilyenkor csinálni? Ha valaki EB-s megbízólevelet lobogtat, az ellen csak utólag lehet tiltakozni. Ezt tette Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára is, amikor arra kérte az Európai Bizottságot, hogy gondolja újra, helyénvaló-e egy politikailag függetlennek nem mondható személy négyfős cégét megbízni ezzel a feladattal, ahelyett, hogy valamelyik nagy nemzetközi könyvvizsgáló céget bízta volna meg (mert azok aztán megbízhatóak).
Gyurcsány felesége, Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója arra hivatkozik, hogy a tanácsadói megbízás az Európai Unió összes tagországára kiterjed, tárgya pedig a 2014 és 2020 közötti új programidő tervezési dokumentumainak elemzése. (Annál rosszabb az unió tagországainak.) Egyébként pedig Gyurcsány Ferenc személyesen nem vesz részt a cég működésében. Valójában nem is kell hozzá a személyes jelenléte, közbenjárása, hogy a nevével fémjelzett intézmények, szervezetek, csoportok, társaságok hivatalos formában hazugságokat adjanak közre.
A Gyurcsányról elnevezett kormányok mindvégig tömték fals, légből kapott, kozmetikázott vagy éppen nem létező adatokkal az unió fórumait. A folyamatos félrevezetés megfelelt Gyurcsány politikai hitvallásának, aki alig volt néhány hete miniszterelnök, amikor 2004 novemberében azt találta mondani, hogy a brüsszeli szabályokat rugalmasan értelmezzük: „Időnként van elég vastag bőr a képünkön, hogy tudatosan nem alkalmazzuk egyik-másik szabályt.”
Megtartotta a szavát, viszont annál furcsább, hogy az EB mégis őt, azaz a cégét bízza meg fontos adatok begyűjtésével és feldolgozásával. Gondolják, ha egy kis országban miniszterelnökként képtelen volt ezt a feladatot ellátni, akkor EB-megbízottként, az unió összes tagországában alkalmas lesz rá. De ezen se lepődjünk meg! Hiszen ott, a bizottságban valami rettenetes fejetlenség és rendetlenség uralkodhat. Az elmúlt napokban Lázár János főminiszter az Európai Bizottság számos megállapítására, kijelentésére, szándékára, határozatára hivatkozott az M4-es autópálya építésének leállításakor, de ott egyikről sem tudtak. Bizony, komoly gondok lehetnek ott, az Európai Bizottságnál.
