A 2007-ben a tagországok által aláírt lisszaboni szerződés alapjában véve az unió reformjának, működése hatékonyabbá tételének érdekében született. Évekbe telt, amíg a hatalmas joganyagot tető alá hozták. És még akkor is kellett számolni olyan euroszkeptikus államfőkkel, mint például Václav Klaus, aki sokáig vonakodott aláírni azt. Maga a joganyag közvetlenül semmire nem ad választ, a kihívásokra a politikusoknak kell megfelelniük. Akaratról és útról beszélt Merkel. Kell, hogy legyen mindkettő, mert ha nincs, megfeneklik az európai projekt, és akkor írhatunk akármennyi lisszaboni szerződést, a szeretve tisztelt, majd kipenderített uniós vendégmunkások az ajtók előtt maradnak.
Európát játszani
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar NemzetMégsem kellünk? – tehetik fel a kérdést.
2015. 06. 05. 22:01
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!



