Életszerű? Nem igazán. Pedig csütörtök este még egy lépéssel közelebb kerültünk e durva vízióhoz, miután az euróövezeti pénzügyminisztereknek ismét nem sikerült egyezséget kötniük Athénnal. Félreértés ne essék, ezt már előre megmondták, mármint hogy még nem lesz alku. Ahogy februárban is ezt láttuk. Akkor is egy másodperccel a becsapódás előtt „mentették meg” a demokrácia őshazájából az EU beteg gyermekévé változtatott országot.
Négy hónap telt el, és ugyanitt tartunk. Görögországot ismét a fizetésképtelenség, az államcsőd, az euróövezeti és végső soron az uniós kilépő fenyegeti. Ha ugyanis Athén nem fizeti ki 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletét június 30-án a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), akkor ez is előállhat. Ezt maga Christine Lagarde IMF-vezér mondta ellentmondást nem tűrő hangon. Ha pedig ezután az Európai Központi Bank (EKB), a másik hitelező is kihúzza a vezetéket, akkor tényleg komoly baj lesz. Ahogy arról Alexisz Ciprasz egy tegnapi lapinterjúban csak úgy nyilatkozott: a vég kezdete.
A fejlemények tükrében azonban ma még továbbra is áll az, hogy nem hagyják elbukni a görögöket a jövő héten. Nem tehetik meg, így hát valami lesz. Hogy pontosan mi, az még talány, ám ha elengedik Athén kezét, akkor még sokkal, de sokkal rosszabb jön, mint amilyen ez a mostani hitelválság. Ezt Paul Krugman nemegyszer jelezte, ahogyan azt is, az IMF–EKB–EU válságkezelése már az elejétől kudarcra volt ítélve, és ez most is fennáll. Nem lehet ugyanis csak megszorításokkal gazdaságélénkítést elérni. A Nobel-díjas közgazdász szavára az előbb említett intézményekben is figyelhetnének.
Athén is valami hasonlót szeretne, megszorítások, újabb nyugdíjcsökkentés és áfaemelés helyett strukturális reformokért cserébe legalább részleges adósságjóváírást. Azt azonban Janisz Varufakiszéknak is tudniuk kell, hogy a hitelezők egyelőre erről hallani sem akarnak, és ahhoz, hogy ebben bármi előrelépés legyen, Athénnak vért kell izzadnia. Kemény áldozatot kell hoznia a sikerért. Például az államapparátust is érintő szerkezeti átalakítások, ésszerűsítések terén, amit a görög pénzügyminiszter is megemlített új javaslatcsomagjában. Ez azonban nagyon érzékeny terület, ahogy a folyton követelt privatizáció is, amely ugyancsak megjelent a görög ajánlatban.
