Megszorítással hergelők

Miért hergeli a kormány a budapestieket a tömegközlekedés csődjének rémével?

2015. 11. 06. 23:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miért hergeli a kormány a Demszky–Hagyó-korszaktól öt éve megszabadult budapestieket a tömegközlekedés csődjének rémével? A fővárosi vezetőknek miért van szükségük arra, hogy Orbán Viktornak írt levelükben közvetve megszorítással fenyegessék meg a választókat, soha nem látott mértékű drágítást, a nyugdíjasok, a kisgyermekes családok, a fogyatékkal élők megsarcolását, járatritkítást emlegetve? Valószínűleg Budapest lakói, az itt élő, itt dolgozó, az agglomerációból ingázó utasai sem értik, hogy az illetékesek miért képtelenek a város máig legnagyobb problémájának megoldására.

Amennyiben igaz annak a kormányzati kampánynak az üzenete, hogy „Magyarország jobban teljesít”, hogy „Működnek a reformok”, akkor azt, hogy most megszorításokról beszélnek, zsarolásként is lehet értelmezni. Az is annak tekinthető, hogy a kormány a mai napig nem utalta át a fővárosnak a BKV működtetésére a központi költségvetésben rendelkezésre álló 24 milliárd forintot, bár ígéret van rá. Hasonlóan rossz üzenete van annak is, ha a kabinet nem adja meg a budapestieknek a tömegközlekedés fenntartásához még az idén szükséges további 15 milliárdos tételt.

A gondok gyökere a 2010 előtti időszakba nyúlik vissza, amikor „talicskával tolták ki” a közpénzeket a városházáról, és magáncégeknek adtak milliárdos megbízásokat. Ezek miatt kellett megszorításokat bevezetni, közműcégeket privatizálni, díjakat és tarifákat emelni évről évre, eladósítani a BKV-t és az egész várost.

A Fidesz–KDNP-kormány viszont az elmúlt öt évben nagyon sokat segített a fővároson és a BKV-n, azon a helyzeten, ahova a balliberális pénzkitalicskázós hatalom juttatta. Átvállalta az önkormányzat és cége csaknem 250 milliárdos, Demszkyéktől örökölt adósságát, évről évre megadta, amit a kormánypárti városvezetés kért. Ámde a hosszú távú finanszírozással a kormány úgy van, mint a halál a mesében, amikor mindennap felírta az ajtófélfára, mikor jön: holnap.

Demagógnak tűnne, ha most a BKV finanszírozatlansága ügyében bárki is a stadionokra, kisvasutakra, trafikokra mutogatva kérné számon a kormányt. Ugyanakkor nem a fővárosi tömegközlekedésnek juttatott további tízmilliárdok borítanák föl az állami költségvetést, sőt, a javuló gazdasági mutatók alapján ezt hosszú távra is vállalhatnák.

Tarlós István, akit 2010-ben és 2014-ben is nagy fölénnyel választottak meg főpolgármesternek, programjának középpontjába állította a BKV ügyét. Most is ott van. A főpolgármester magányos harcos lett, annak ellenére, hogy az Orbán Viktor miniszterelnöknek írott levélnek nem ő a szerzője, csak hivatalból egyik aláírója. Azon például szerepel Kocsis Máté neve is, aki rengeteg funkciója mellett a Fidesz kommunikációs igazgatója. Száz százalékig tisztában lehet vele, hogy a BKV közszolgáltatásként nyereségesen nem üzemeltethető. Az önkormányzati törvény szerint ma állami feladatfinanszírozás van, a tömegközlekedés ellátása pedig kötelező fővárosi feladat.

Ha csak a levélben szereplő intézkedések egy része valóra válik, ismét nagy lehet a felháborodás. Odaveszhet az öt éve megszerzett bizalom, még akkor is, ha a következő önkormányzati választás csak négy év múlva lesz. A Fővárosi Közgyűlésben a fideszesek minap már szinte ölre mentek amiatt, hogy a BKV 550 leselejtezésre váró járművének alig tizedét magáncégek megbízásával vagy a társaság újabb eladósításával pótolják-e. Végül úgy döntöttek, hogy így is, meg úgy is.

Ma még a kormány is eldöntheti, hogyan oldja meg a BKV finanszírozását a holnap kockáztatása nélkül.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.