Miért hergeli a kormány a Demszky–Hagyó-korszaktól öt éve megszabadult budapestieket a tömegközlekedés csődjének rémével? A fővárosi vezetőknek miért van szükségük arra, hogy Orbán Viktornak írt levelükben közvetve megszorítással fenyegessék meg a választókat, soha nem látott mértékű drágítást, a nyugdíjasok, a kisgyermekes családok, a fogyatékkal élők megsarcolását, járatritkítást emlegetve? Valószínűleg Budapest lakói, az itt élő, itt dolgozó, az agglomerációból ingázó utasai sem értik, hogy az illetékesek miért képtelenek a város máig legnagyobb problémájának megoldására.
Amennyiben igaz annak a kormányzati kampánynak az üzenete, hogy „Magyarország jobban teljesít”, hogy „Működnek a reformok”, akkor azt, hogy most megszorításokról beszélnek, zsarolásként is lehet értelmezni. Az is annak tekinthető, hogy a kormány a mai napig nem utalta át a fővárosnak a BKV működtetésére a központi költségvetésben rendelkezésre álló 24 milliárd forintot, bár ígéret van rá. Hasonlóan rossz üzenete van annak is, ha a kabinet nem adja meg a budapestieknek a tömegközlekedés fenntartásához még az idén szükséges további 15 milliárdos tételt.
A gondok gyökere a 2010 előtti időszakba nyúlik vissza, amikor „talicskával tolták ki” a közpénzeket a városházáról, és magáncégeknek adtak milliárdos megbízásokat. Ezek miatt kellett megszorításokat bevezetni, közműcégeket privatizálni, díjakat és tarifákat emelni évről évre, eladósítani a BKV-t és az egész várost.
A Fidesz–KDNP-kormány viszont az elmúlt öt évben nagyon sokat segített a fővároson és a BKV-n, azon a helyzeten, ahova a balliberális pénzkitalicskázós hatalom juttatta. Átvállalta az önkormányzat és cége csaknem 250 milliárdos, Demszkyéktől örökölt adósságát, évről évre megadta, amit a kormánypárti városvezetés kért. Ámde a hosszú távú finanszírozással a kormány úgy van, mint a halál a mesében, amikor mindennap felírta az ajtófélfára, mikor jön: holnap.
Demagógnak tűnne, ha most a BKV finanszírozatlansága ügyében bárki is a stadionokra, kisvasutakra, trafikokra mutogatva kérné számon a kormányt. Ugyanakkor nem a fővárosi tömegközlekedésnek juttatott további tízmilliárdok borítanák föl az állami költségvetést, sőt, a javuló gazdasági mutatók alapján ezt hosszú távra is vállalhatnák.
Tarlós István, akit 2010-ben és 2014-ben is nagy fölénnyel választottak meg főpolgármesternek, programjának középpontjába állította a BKV ügyét. Most is ott van. A főpolgármester magányos harcos lett, annak ellenére, hogy az Orbán Viktor miniszterelnöknek írott levélnek nem ő a szerzője, csak hivatalból egyik aláírója. Azon például szerepel Kocsis Máté neve is, aki rengeteg funkciója mellett a Fidesz kommunikációs igazgatója. Száz százalékig tisztában lehet vele, hogy a BKV közszolgáltatásként nyereségesen nem üzemeltethető. Az önkormányzati törvény szerint ma állami feladatfinanszírozás van, a tömegközlekedés ellátása pedig kötelező fővárosi feladat.
Ha csak a levélben szereplő intézkedések egy része valóra válik, ismét nagy lehet a felháborodás. Odaveszhet az öt éve megszerzett bizalom, még akkor is, ha a következő önkormányzati választás csak négy év múlva lesz. A Fővárosi Közgyűlésben a fideszesek minap már szinte ölre mentek amiatt, hogy a BKV 550 leselejtezésre váró járművének alig tizedét magáncégek megbízásával vagy a társaság újabb eladósításával pótolják-e. Végül úgy döntöttek, hogy így is, meg úgy is.
Ma még a kormány is eldöntheti, hogyan oldja meg a BKV finanszírozását a holnap kockáztatása nélkül.
