Az is igaz, hogy nem lehet mindenkiből innovatív vállalkozó vagy szoftverfejlesztő mérnök, azoknak az embereknek is munkahelyre van szükségük, akik más területen érvényesülnének. Viszont vállalkozásokat fojtogató bürokráciával, a baráti cégeket előnybe hozó üzleti környezettel elvenni az emberek kedvét a kezdeményezésektől bűn, mert ez elsősorban nem pénz, hanem politikai szándék kérdése. És még ennél is nagyobb bűn forráshiányos, a működőképesség határán egyensúlyozó oktatási rendszer börtönébe zárni a jobb életről álmodó fiatalokat.
A munkahelyek számának növelését többféleképpen is el lehet érni. Az egyik ilyen módszer, hogy alacsonyan tartjuk a béreket és az adóterheket, így tesszük vonzóvá az országot az olcsó munkaerőre ácsingózó nyugati cégek szemében. A másik, ha átlátható üzleti környezetet teremtve arra sarkalljuk a polgárainkat, hogy saját vállalkozások létrehozásával kamatoztassák a tudásukat. A harmadik pedig az, ha minél több jól képzett szakembert engedünk útjára az iskolapadokból, hogy ők hozzák létre a jövő munkahelyeit. A kormány jelenleg az első receptet követi, a munkaerőpiacról kiszoruló tömegek számára ugyanis bármilyen munkahely jobb a semminél. A korrupció terjedése és az oktatás elhanyagolása azonban aláássa az eredményeket. Ha a kormány a megkezdett úton halad tovább, akkor Magyarország húsz-harminc év múlva sem lesz más, mint a nyugati cégek olcsó összeszerelő üzeme. Az egzisztenciális félelemben élő középosztály kelepcéje.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!