Ha kell, a legfelsőbb bíróságig is elmegyünk, de az adatokat nem adjuk ki! Ezt a kijelentést tette az Apple első embere, Tim Cook, miután gyakorlatilag állóháború tört ki az amerikai vállalat és a hatóságok között egy adatigénylési ügy miatt. Az FBI – egy XVIII. századi törvényre hivatkozva – azt kérte az Apple-től, törjék fel a tavaly december elején tizennégy emberrel végző San Bernardinó-i mészáros mobiltelefonját, mert a nyomozáshoz szükségesek ezek az információk. Mint érvelnek, azért kellenek nekik ezek a személyes adatok, hogy felderítsék a terroristaként számon tartott, állítólag többek között az Iszlám Állammal is kapcsolatban álló Syed Rizwan Farook kapcsolati hálóját. Az Apple manapság következetesen tagad meg minden, személyes adat kiadására vonatkozó hatósági kérést. Egy keddi kongresszusi meghallgatáson elhangzott tanúvallomás szerint eddig 175 esetben tett így, pedig a bűnüldöző szervek igényei állítólag gyilkossági, gyerekmolesztálási, emberkereskedelemmel és gyerekpornográfiával kapcsolatos ügyeket is érintenek.
Áll tehát a bál hetek óta, s az események kimenetele nagyban befolyásolhatja az adatkezelés jövőjét. Amellett hogy a botrány ingyenreklám, az Apple minden eszközzel küzd az igazáért, és Snowden ténykedése óta – most meg már különösen – a személyes adatok védelmének zászlóshajója lett az Egyesült Államokban, ahol a hatóságok a nemzetbiztonság jegyében sokak szerint olykor még a hálószobában is ott lennének. A vállalat köti az ebet a karóhoz: a személyes adatok akkor is védendők, ha azok egy sorozatgyilkossághoz vezethetnek el. Nem kivételezhet senkivel – állítja –, mert az veszélyes precedenst teremtene, megnyitná az utat a tömeges, korlátlan megfigyelés előtt.
A digitális kor eddig talán legkomolyabb, a jövőt valóban alakító vitája közben különösen érdekes, ami itthon, az orrunk előtt zajlik. Az adatkezelést illetően Magyarországon ugyanis ezzel ellentétes viták borzolják a közvéleményt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kormánnyal kezet fogva a parlamentet használja föl arra, hogy közérdekű adatokat titkoljon el. 260 milliárd forintot von ki egy jogszabály módosításának köszönhetően, amelynek az a célja, hogy közpénzt tüntessenek el a társadalom szeme elől. Ezen adatok nyilvánosságára innentől fogva nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény vonatkozna, hanem elegendő a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályokat alkalmazni – szól az érvelés. Más jogászok szerint azonban ez az egész ügy felveti a hűtlen kezelés gyanúját.
A parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke, Bánki Erik úgy látja, a jegybanktörvény elfogadott módosítása kiállja az alkotmányosság próbáját. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint azonban ez egyáltalán nem igaz. Különösen azért, mert „alkotmányossági aggályokat vet fel, szembemegy a bírósági és hatósági gyakorlattal”. Azért, hogy ide is becsempésszünk egy kis XVIII. századot, most a magyarok vigyázó szemüket Áder János államfőre vethetik. Legalábbis ha lapunk értesüléseinek megfelelően a köztársasági elnök nem fogja ellenjegyezni a módosítást, mert hallgat a Fidesz néhány komolyan vehető politikusára. Igaz, közülük eddig csak Kövér László jelezte nyilvánosan ellenérzését, de a házelnök kiállása egyedül is erős üzenet.
Bárhogyan záruljon is a két „adatvédelmi” ügy, az emberek bizalmát legfeljebb az Apple növelheti. A jogi lehetőségek végigzongorázása után csak ők jelenthetik ki: mindent megtettek, hogy tartsák magukat az adatkezelés jogszabályaihoz. És ez még akkor is így van, ha végül a bíróságon ők buknak el.
