Kormányhatározat formájában öltött testet a budapesti Déli pályaudvarról szóló elmúlt évekbeli ötletek legújabb változata. A fővárosban közlekedők, az agglomerációból és az ország más tájairól ide érkezők vagy innen indulók százezreit érintő kérdés eldőlni látszik. A Magyar Közlönyben megjelent döntés szerint idén tavasszal egymilliárd forintot költenek a Déli pályaudvar bezárásához, „jövőbeni funkciójához” szükséges hatásvizsgálatokra, a Kelenföldi pályaudvar kapacitásbővítési lehetőségeit bemutató tanulmányokra, környezetvédelmi felmérésekre. Ezekért Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a felelős, a vizsgálatokat bő három hónap alatt el is kell végeztetnie.
A műszakilag valóban rossz állapotban lévő Déli sorsáról új és újabb elképzelések láttak napvilágot azóta, hogy tavaly kétszer is megcsúszott a közeli alagút födémje, s a pályaudvart hetekre le kellett zárni. Először talán az új budapesti szuperkórházat vélték itt felfedezni sokan, de kiderült, az csak egy délibáb volt. Mint ahogy a vonatközlekedés, tehát csomópont nélküli, budai belvárosi P+R parkoló sajtóbeli felvetését is sokan kétkedve fogadták az év elején. Ebbe a sorba tartozik a Miniszterelnökséget vezető miniszter által január végén bejelentett közpark ötlete is. Ha utóbbit komolyan gondolnák, akkor talán először a néhány méternyire fekvő, lepusztult Vérmező felújítására kéne sort keríteni.
Lázár János egyébként határozottan bontásról beszélt. Nem véletlenül. A hivatalos határozat pontok szerinti, logikailag értelemszerű olvasása a napnál is világosabbá teszi: a cél „a Déli pályaudvar üzemi pályaudvari részén megvalósítandó sport- és szabadidős célú városfejlesztés”. Ennek részletes koncepcióját már Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének – szükség szerint Seszták Miklóssal közösen, a MÁV bevonásával – kell a kormány elé terjesztenie idén július elsejéig. Ahhoz megvalósíthatósági tanulmány is készül, előzetes költségvetéssel, kivitelezésre és közbeszerzésre előkészítve. Balognak a Testnevelési Egyetem útján kell a dokumentumokat elkészíttetnie.
A Mocsai Lajos rektor vezette felsőoktatási intézmény 36 milliárdos fejlesztési terve egyébként ez év elején a Csörsz utcában élők tiltakozásába ütközött. A lakóházak és a nagy forgalmú BAH-csomópont közötti parkból több ezer négyzetméternyi zöldterületet vettek volna el egy új sportcsarnok építéséhez, de a felháborodás hatására a terveken módosítottak, kisebb lesz a beépítés, és a park is megmarad. Az egyetem így most a Déli pályaudvar felé terjeszkedne tovább, bár a pályaudvar bontását célzó kormányhatározat címe egészen másról – „A budai vasútfejlesztés, a kapcsolódó köztéri területfejlesztés és csomópontfejlesztés megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről” – szól.
Szakértők ezzel szemben a Déli bezárását a közlekedés leépítésének tekintik. Tanulmányok sora erősítette meg: az utasok rosszul járnának, az átszervezés költségei több tíz, akár több száz milliárdra rúgnának, miközben a 4-es metróhoz kapcsolódó P+R parkoló építése miatt éppen most szüntetnek meg nyolc vágányt. A Közlekedéstudományi Intézet tavaly októberben jelezte: a balatoni nyári forgalmat Kelenföld önmagában képtelen lebonyolítani. A Magyar Mérnöki Kamara idén januárban a Déli pályaudvar megtartását támogatta, ingatlanfejlesztési szempontból pedig a sínek mellé, alá vagy fölé építést javasolta.
A délibábok kergetése pedig nemcsak a közlekedésben, hanem a politikában is veszélyes.
