Délibábok kergetői

A Déli sorsáról új és újabb elképzelések láttak napvilágot azóta, hogy megcsúszott a közeli alagút födémje.

2016. 03. 11. 23:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kormányhatározat formájában öltött testet a budapesti Déli pályaudvarról szóló elmúlt évekbeli ötletek legújabb változata. A fővárosban közlekedők, az agglomerációból és az ország más tájairól ide érkezők vagy innen indulók százezreit érintő kérdés eldőlni látszik. A Magyar Közlönyben megjelent döntés szerint idén tavasszal egymilliárd forintot költenek a Déli pályaudvar bezárásához, „jövőbeni funkciójához” szükséges hatásvizsgálatokra, a Kelenföldi pályaudvar kapacitásbővítési lehetőségeit bemutató tanulmányokra, környezetvédelmi felmérésekre. Ezekért Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a felelős, a vizsgálatokat bő három hónap alatt el is kell végeztetnie.

A műszakilag valóban rossz állapotban lévő Déli sorsáról új és újabb elképzelések láttak napvilágot azóta, hogy tavaly kétszer is megcsúszott a közeli alagút födémje, s a pályaudvart hetekre le kellett zárni. Először talán az új budapesti szuperkórházat vélték itt felfedezni sokan, de kiderült, az csak egy délibáb volt. Mint ahogy a vonatközlekedés, tehát csomópont nélküli, budai belvárosi P+R parkoló sajtóbeli felvetését is sokan kétkedve fogadták az év elején. Ebbe a sorba tartozik a Miniszterelnökséget vezető miniszter által január végén bejelentett közpark ötlete is. Ha utóbbit komolyan gondolnák, akkor talán először a néhány méternyire fekvő, lepusztult Vérmező felújítására kéne sort keríteni.

Lázár János egyébként határozottan bontásról beszélt. Nem véletlenül. A hivatalos határozat pontok szerinti, logikailag értelemszerű olvasása a napnál is világosabbá teszi: a cél „a Déli pályaudvar üzemi pályaudvari részén megvalósítandó sport- és szabadidős célú városfejlesztés”. Ennek részletes koncepcióját már Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének – szükség szerint Seszták Miklóssal közösen, a MÁV bevonásával – kell a kormány elé terjesztenie idén július elsejéig. Ahhoz megvalósíthatósági tanulmány is készül, előzetes költségvetéssel, kivitelezésre és közbeszerzésre előkészítve. Balognak a Testnevelési Egyetem útján kell a dokumentumokat elkészíttetnie.

A Mocsai Lajos rektor vezette felsőoktatási intézmény 36 milliárdos fejlesztési terve egyébként ez év elején a Csörsz utcában élők tiltakozásába ütközött. A lakóházak és a nagy forgalmú BAH-csomópont közötti parkból több ezer négyzetméternyi zöldterületet vettek volna el egy új sportcsarnok építéséhez, de a felháborodás hatására a terveken módosítottak, kisebb lesz a beépítés, és a park is megmarad. Az egyetem így most a Déli pályaudvar felé terjeszkedne tovább, bár a pályaudvar bontását célzó kormányhatározat címe egészen másról – „A budai vasútfejlesztés, a kapcsolódó köztéri területfejlesztés és csomópontfejlesztés megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről” – szól.

Szakértők ezzel szemben a Déli bezárását a közlekedés leépítésének tekintik. Tanulmányok sora erősítette meg: az utasok rosszul járnának, az átszervezés költségei több tíz, akár több száz milliárdra rúgnának, miközben a 4-es metróhoz kapcsolódó P+R parkoló építése miatt éppen most szüntetnek meg nyolc vágányt. A Közlekedéstudományi Intézet tavaly októberben jelezte: a balatoni nyári forgalmat Kelenföld önmagában képtelen lebonyolítani. A Magyar Mérnöki Kamara idén januárban a Déli pályaudvar megtartását támogatta, ingatlanfejlesztési szempontból pedig a sínek mellé, alá vagy fölé építést javasolta.

A délibábok kergetése pedig nemcsak a közlekedésben, hanem a politikában is veszélyes.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.