Boltzár újratöltve?

Ne áltassuk magunkat azzal, hogy a kormánypártok puszta szívjóságból tartják napirenden a témát.

Taktikát váltott a KDNP: már nem a nyitva tartás korlátozása, hanem a kiskereskedelmi dolgozók hét végi pihenése szempontjából közelíti meg kiemelt témája, a szabad vasárnap kérdését. Persze várható volt, hogy a kisebbik kormánypárt az emberek többségének – felmérések szerint legalább kétharmadának – véleményével is dacolva megpróbálja valahogyan visszacsempészni az év elején elbukott vasárnapi boltzár szellemét. A magyar kereszténydemokraták soha nem fogják megtagadni a szabad vasárnap eszméjét.

Ez a következetesen képviselt értékrend akár pozitív is lehet, de az ország – és a kormány – számára azért léteznek más, fontos szempontok is. A vásárlóknak és a gazdaságnak például jobb, ha nyitva vannak az üzletek a hét utolsó napján. Ne feledjük, a hivatalos adatok szerint is a boltzár egy éve alatt háromezer kis üzlet ment tönkre, és 15 ezer ember vesztette el a munkáját. Vagyis pont azoknak a kisvállalkozásoknak és dolgozóknak ártott a legjobban a tilalom, amelyek megsegítésével indokolta a kormány 2015 márciusában a szabályozás bevezetését.

Persze egy ilyen kudarc nem szegi a kedvét a KDNP-nek vagy pláne a Fidesznek, legalább van mivel elterelni a figyelmet a szaporodó korrupciógyanús ügyekről. S egy unalmas szerda délelőtt mivel lehetne jobban felidegesíteni a békés polgárt, mint olyan harsogó szalagcímekkel, hogy megint jön a vasárnapi, sőt a szombati boltzár?

Még szerencse, hogy most – egyelőre úgy látszik – nincs szó a kötelező zárva tartás újbóli elrendeléséről, ezt Lázár János kancelláriaminiszter is tagadta a tegnapi kormányinfón. Sőt, mint állította, a kormány nem támogatja a KDNP javaslatát a szabad vasárnapot illetően, és december 24-e sem lesz munkaszüneti nap. Ez utóbbiért nagy kár, mert ennek valószínűleg több értelme lenne, mint a mindenféle szakmai előkészület nélkül bedobott húsvét nagypénteki szabadnapnak.

De azért a Fidesz-frakció mégiscsak dolgozik egy olyan ötpontos javaslatcsomagon, amely havi két teljes szabad hétvégét garantálna a kiskereskedelmi dolgozóknak. Ami méltányosan is hangzik, mint ahogyan az is, hogy a fideszes javaslat emelné a jelenlegi 50 százalékos vasárnapi bérpótlékot. Szakértők szerint az lenne a legjobb, ha visszaállna a 100 százalékos szint a hét végi pihenőnapra, éppúgy, mint a boltzár eltörlése előtti időszakban.

Akadnak tehát a dolgozók szempontjából előremutató elemek is a javaslatban, de ne áltassuk magunkat azzal, hogy a kormánypártok puszta szívjóságból tartják napirenden a témát. A valóságos okokra részben Orbán Viktor miniszterelnök szolgált nemrégiben magyarázattal. Egy szeptemberi lengyel gazdasági fórumon ugyanis kijelentette: „Négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. Ezek a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat. Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk. Kénytelenek vagyunk ezért új ötleteken dolgozni. Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk. Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük.”

A kormánynak tehát valójában az a célja, hogy foglalkoztatáspolitikai eszközökkel kényszerítse bezárásra az üzletláncokat, leginkább a külföldi tulajdonúakat. Mert még mindig az a mantra, hogy a nemzeti tőkésosztályt kell építeni. Ám ha eltekintünk attól, hogy a nemzeti tőkésosztály alatt mostanában a „haverok” jó üzlethez juttatását kell érteni, akkor sem ártana rangsorolni a problémákat. Vannak ugyanis fontosabb dolgok, mint a boltzár. Ilyenek a gyalázatosan alacsony hazai bérek és a munkaerőhiány, nem csak a kereskedelemben. Ezt kellene először rendbe tenni, azt követően helyreállítani a néhány éve kiherélt munka törvénykönyvét, s utána talán már eszükbe sem jutna a vasárnapi boltzár.