A rendszerváltozás előtti állomások itt maradnának mementóként. Ezzel közel 70 milliárdosra csökkentenék az eredetileg teljesként elképzelt metrófelújítás költségét, amelynek finanszírozásáért talán már nem is kellene senkinek Brüsszelben kilincselnie. Ennyit még talán az immár titkosított, stadionokra vagy más presztízsberuházásokra százmilliárdokat is elszórni képes Orbán-kormány is „kiköhöghetne”. Igaz, a retró megállók nekünk, budapestieknek továbbra is a koszt, a bűzt, az elhanyagoltságot, a mozgáskorlátozottaknak, a babakocsis szülőknek a szinte leküzdhetetlen akadályokat jelentenék, a „családbarát” vagy a politikai termék szintjén „polgári” kabinet szégyenére.
Ez azonban nekik már rég nem szempont. Ők a pótlóbuszok ügyében a haveri vállalkozóknak szánt megrendelések érdekében és Budapest érdekeivel szemben szolgáltatásmegrendelést kényszerítettek a fővárosra. Amikor kiderült: nem elég, hogy a korrupciógyanús igények kielégítése sok milliárddal többe kerül, a haver is rosszabbul teljesít, akkor nem átallották felfüggeszteni az eljárást, s ezzel megakasztani a metrófelújítást. Tarlós István hetekkel ezelőtt közölte: nem vállalná a felelősséget azért, ha a 3-as metrót még azelőtt le kellene állítani, hogy megkezdődnének a munkák. A főpolgármesternek nemrég a kormányfő személyesen tett ígéretet a beruházás felgyorsítására.
Ha ma is érvényesnek tekintjük 1848-as forradalmunk 12 pontjából a másodikat: „Felelős ministeriumot Buda-Pesten”, akkor a botrányossá vált metróügyért sem lehet más felelős, csak Orbán Viktor.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!