Persze ezekről a szakértők által is hangoztatott veszélyekről egy szó sem esett a sajtótájékoztatón, ahol Kósa Lajos frakcióvezető kissé zavaros magyarázatát hallgathattuk. „CETA-ügyben a frakció megállapította, hogy a parlament határozati javaslatba foglalt kérdése, amelyben azt kérte a kormánytól, hogy csak olyan szerződést írjon alá, amelyben semmilyen olyan területen nem lépnek hatályba átmeneti rendelkezések, amelyekben Magyarország fenntartotta magának az önrendelkezés jogát, és csak azokon a területeken lépnek hatályba átmeneti jelleggel a rendelkezés egyes szakaszai, amelyekben egyébként Magyarország a jogait az Európai Unióval közösen gyakorolja.” Nem az olvasóban van a hiba, ha ebből egy kukkot sem ért. Nem értik az egészet azok a fideszes képviselők sem, akiknek a feje fölött átnyúltak, kivéve a kezükből a döntést. Így kérdéses annak az országgyűlési határozatnak a sorsa is, amely a CETA-val kapcsolatos magyar álláspontot rögzítette volna, és amelyről az elmúlt hetekben már hevesen vitáztak a parlamentben.
Ami a valódi okokat illeti, közszájon forog egy olyan narratíva is, hogy azért kellene az október végi EU–Kanada-csúcson mindenképpen aláírni az egyezményt, hogy ne Magyarország legyen megint a rosszfiú. Vagyis az a tagállam, amely folyton szembemegy az uniós akarattal. Pedig most az egyszer lenne értelme a csatának: a tét 500 millió uniós, köztük közel 10 millió magyar állampolgár egészsége.
