Útvesztő nemzetpolitika

December ötödike van, a kettős állampolgárságról szóló gyászos emlékű népszavazás évfordulója.

Itt tartunk most. Budapesten keményeket mondanak más kárára, Székelyföldön régi ellenségek borulnak egymás keblére, miközben elutasították a magyarság egyik legfontosabb vallási-kulturális eseményének, az évente több százezer embernek lelki táplálékot nyújtó csíksomlyói zarándoklatnak a világörökség részévé nyilvánítását. Véletlenül épp a román nemzeti ünnep napján tanácskoztak Etiópiában a UNESCO szellemi világörökségi listájának bővítéséről, talán pont akkor, amikor százötven méter hosszú piros-sárga-kék trikolórral vonultak fel a hazafiak az „ősi román városban”, Sepsiszentgyörgyön. Az RMDSZ képviselőinek nem volt idejük részt venni a tanácskozáson, a román kulturális minisztérium munkatársai pedig nem álltak ki a korábbi felterjesztés mellett. Sőt még meg is köszönték az elutasító döntést! (A következő ülésen állítólag újra elővehetik az ügyet.) Harminchét jelölésből négy jutott hasonló sorsra, a többi elfogadták, így őszintén örülhetünk annak, hogy sok más mellett a szellemi világörökség része lett egy közel-keleti lepénykészítési mód, a belga sörkultúra, valamint egy nigériai halfesztivál is.