Elrettentő példa

Genfig kellett utaznunk, hogy megtudjuk: a kormány valószínűleg már jövőre újraindítja a hazai letelepedésikötvény-bizniszt.

De ne legyenek illúzióink, más országok letelepedésikötvény-programjai sem az átláthatóságukról híresek, szinte mindet körüllengi a korrupció gyanúja. Csakhogy a legtöbb kormány ügyel arra, hogy az eredeti cél ne sérüljön, vagyis jusson bőven pénz a költségvetésbe is, legfeljebb a bevételek egy részét terelik saját számláikra. A magyar kormány azonban ezen a téren is unortodox megoldást választott. A külföldi befektetőknek magasabb kamatot fizetett a pénzük után, mint a piac más szereplőinek, így összességében ötmilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek, miközben a kötvényeket forgalmazó offshore cégeket több mint 100 milliárddal tömte ki.

És akkor arról még nem is ejtettem szót, hogy mennyire rímel a kormány migránsellenes politikájára az, hogy csőstül engedi be a schengeni övezetbe a gazdag oroszokat, kínaiakat és közel-keletieket. Milyen végvári vitéz az olyan, aki egy zacskó aranyért feladja az elveit?

Sötét ügy ez, bárhonnan nézzük. A leleplező cikkek sorával ugyan sikerült elérnünk, hogy az offshore cégek hasznát élvezők legalább a választási kampány idejére önmérsékletet tanúsítsanak. De ne legyenek illúzióink, egy ekkora bevételforrásról nem fognak egykönnyen lemondani. Jövőre kiderülhet, hogy tényleg jobban tudják-e a svájci konferencia résztvevői, hogy mit akar kezdeni a magyar kormány a letelepedési kötvényekkel, mint a hazai választópolgárok.