A globalizációt sok mindenért lehet szidni, de vannak előnyei is. Az egyik épp tegnap mutatkozott meg. Lapunk letelepedési kötvényekkel foglalkozó újságírójának ugyanis egészen Genfig kellett elutaznia azért, hogy ott külföldi szakemberektől megtudja, a magyar kormány valószínűleg már jövőre újraindítja a két hónapja jégre tett hazai letelepedésikötvény-bizniszt. A konferencia résztvevői szerint ugyanis bevett szokás, hogy a kormányok a választások előtt felfüggesztik a programot, amennyiben azt túl sok támadás éri, majd miután ismét kormányra kerülnek, újraindítják, mintha mi sem történt volna. Olyanok, mint a csapodár vőlegény, aki az esküvő előtti hetekben türtőzteti magát, de az igen kimondása után nem sokkal visszaváltozik ugyanazzá a szoknyapecérré, aki korábban volt. Persze korábban is voltak arra utaló jelek, hogy a kormány nem szívesen égetne fel minden hidat a kötvényprogram mögött. A kötvényvásárlást lehetővé tevő jogszabályt nem vonták vissza, csupán az Államadósság-kezelő Központ szünetelteti a kibocsátást. Helyesebb, ha úgy fogalmazok, hogy behajtották a kertkaput az uniós útlevélre vágyó külföldiek előtt, de a riglit azért nem tolták rá. Ha úgy hozza a szükség, néhány nap, és ismét teljes fordulaton működhet a pénzszivattyú.
Aki mostanság járt olyan külföldi konferencián, ahol gazdasági kérdések is felmerültek, annak feltűnhetett, hogy 2010 óta Magyarországot kitüntetett figyelem övezi. Míg Csehországot, Szlovákiát vagy Romániát ritkán nevesítik az előadásokban, hazánk a legtöbb területen szinte megkerülhetetlennek számít. A külföldi kollégák keresik a magyarok társaságát, hogy első kézből tudják meg, mi igaz abból, amit a nemzetközi lapokban olvasnak az országról. De ne bízzuk el magunkat a népszerűség láttán, nagyon kétes dicsőség ez. A genfi találkozón például a magyar program a „hogyan ne adjunk el letelepedési kötvényeket külföldieknek” kategóriában szerepelt, mint az egyetlen elrettentő példa. Ezeknek a programoknak az ortodox gazdaságpolitikát folytató országokban az a célja, hogy a gazdag külföldieknek eladott kötvényekből befolyó pénzek az ország büdzséjét gyarapítsák. Nem úgy, mint nálunk, ahol a lakosság eddig csak ráfizetett az üzletre, miközben a ki tudja, kik által tulajdonolt offshore cégek már több mint 113 milliárd forintot kerestek rajta. Ráadásul a korrupciógyanús bevételek zöme egyetlen céghez, a kínai ügyfeleket felhajtó Hungarian Special Debt Fundhoz került. Arról nem is beszélve, hogy mekkora pénzt tehettek zsebre a kötvényekhez kapcsolódó szolgáltatásokért a kormánytagok baráti és üzleti körei.