Rossz példaként szerepelt tegnap a magyar letelepedésikötvény-program az üzletág legjelentősebb szereplőit felvonultató genfi konferencián. Az Investment Migration Forum rendezvényén a világ szinte minden országából képviseltették magukat mindazok, akik az üzleti migráció, vagyis a tartózkodásra jogosító befektetések terén tevékenykednek. A magyar kezdeményezés azért kapott kiemelt figyelmet, mert a szervezők és az iparági szereplők is egyetértettek abban, hogy úgy nem szabad letelepedési programot működtetni, ahogyan az hazánkban történik. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a magyar kormány azzal érvel a korrupciógyanús kötvényprogram mellett, hogy más országokban is van hasonló kezdeményezés. Ez abból a szempontból nem igaz, hogy egy állam sem rakott össze olyan programot, amely során az adott ország költségvetése csak veszít az ügyleten. A magyar letelepedési program azonban teljes bukás volt, miután a büdzsét legalább ötmilliárd forintos veszteség érte csak a kötvények után fizetett magas kamat miatt. (A letelepedési állampapírok ugyanis négyszer-hatszor magasabb hozamot fizetnek, mintha színtiszta piaci körülmények között bocsátanának ki ugyanilyen feltételekkel államkötvényt.)
Érdekesség, hogy a vízum-, illetve letelepedési üzletágban dolgozó és a konferencián részt vevő szakemberek szinte kivétel nélkül ismerték a magyar kötvényprogramot, hallottak a sikeréről – legalábbis ami a közvetítőcégek vagyongyarapodását illeti. A két kínai előadó egyébként a következő találós kérdést tette fel a hallgatóságnak: „Melyik ország programja volt a második legnépszerűbb Kínában?”
A helyes válasz természetesen az volt, hogy az amerikai után a magyar kötvényprogram.
– Azért népszerű, mert olcsó, gyors és egyszerű az ügyintézés, nem vizsgálják a készpénz eredetét, nincs különösebb vizsgálat, és a magyar hatóságok nagyon elnézők – mondta Anna Chen, a CIBA Investment ügyvezető igazgatója. Ez azért fontos, mert Kínában az üzleti életben jellemzően nagy a készpénzforgalom. Chen szerint azért is volt vonzó a kínai piacon a magyar letelepedésikötvény-program, mert csak az egyszeri befizetést kell teljesíteni, nem kell valódi beruházást végrehajtani, de még ingatlant sem kell vásárolni, sőt személyesen nem is kell Magyarországra költözni, de még ideutazni sem.
Larry Wang, a Well Trend United elnöke előadásában a magyar programmal kapcsolatban elmondta: személyesen tárgyalt Budapesten a magyar kormány képviselőivel arról, hogy milyen feltételek mellett vezesse be hazánk a letelepedésikötvény-programot. Elmondta, hogy a kínai ügyfelek a gyors, olcsó és egyszerű ügymenetben érdekeltek. Lényegében a magyar kötvényprogram szabályozása 2012-ben ezen elvárások mellett valósult meg.
A genfi konferencián lapunk munkatársának több, a letelepedési programokban érdekelt ügynökség vezetője beszélt egymástól függetlenül arról, hogy a magyar letelepedési program jövőre újra fog indulni. – Húsz éve vagyok a vízumüzletágban. Teljesen bevett szokás, hogy egy országban, ahol kritikát kap az adott állam letelepedési programja, szüneteltetik, majd az országgyűlési választások után újraindítják – mondta egy neve elhallgatását kérő ciprusi ügynök. – Az ügyfelek szempontjából túl jó a program ahhoz, hogy megszüntesse a magyar kormány – mondta egy másik szakmabeli. Tény, hogy a magyar kormány nem vonta vissza a letelepedési programot lehetővé tevő jogszabályt, csupán annyit jelentett be az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK), hogy szünetelteti a kötvénykibocsátást, ami bármikor újraindítható. Ezenkívül egy Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett kormányrendelet határozott arról, meddig lehet a folyamatban lévő eljárásokat intézni. Ez utóbbi is egy újabb kormányrendelettel feloldható, vagyis a letelepedésikötvény-program könnyen újraindítható. Ahogy lapunk korábban megírta, offshore cégek már most 113 milliárd forintot kerestek az üzleten, de ha az elbírálás alatt álló külföldiek is megkapják a letelepedési engedélyt, a bevételük elérheti a 157 milliárd forintot is. A magyar parlament honlapjára nemrég felkerült adatokból az is kiderül, hogy a kínaiak vannak a legtöbben, a befektető külföldiek 85 százalékát teszik ki, őket az oroszok követik 6 százalékos részaránnyal. A korrupciógyanús üzlet 85 százalékának bevételét tehát egy cég, a kínai ügyfelekre specializált, a Kajmán-szigeteken bejegyzett offshore vállalkozás, a Hungarian Special Debt Fund (HSSDF) vitte.
