Nem kérdés, hogy az eurázsiai pólus csakis Kína dominanciájával jöhet létre, mégpedig az Egy övezet, egy út projekt, leánykori nevén az Új Selyemút mentén. Oroszország egyelőre jól használja katonai erővel megtámogatott globális tapasztalatát, geopolitikai rutinját, hosszú távon a kérdés azonban inkább az, hogy mennyire tud önálló erőként megmaradni Kína mellett. Erre van esély, mert a két hatalom nemcsak diplomáciájának stílusában, de az értékek, a vallás és a kultúra tekintetében is különbözik egymástól. A közös eurázsiai identitás megteremtődésének, a feloldódásnak így egyelőre nincs esélye, ez az eurázsiaiság inkább a politika szülte realitás. Ezt a pólust a globális realitások formálják, nem körvonalazódtak pontosan még a határai sem, ezért aztán a magyar külpolitika mozgásterét csak bővíti, ha az ezzel ellentétes szövetségi rendszer tagjakét, de a széles értelemben vett Eurázsia mindhárom fő aktorával, az Európai Unióval, Kínával és Oroszországgal is jó kapcsolatokat ápol.
A sárkány és a medve
Az átalakuló világrend két trónkövetelője is megerősítette igényét az elmúlt napokban a globális vezető szerepre.
2017. 10. 27. 22:01
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!